Melegbarát: New York és Párizs: A homoszexualitás elfogadása és ellenőrzése New Yorkban és Párizsban

Eredeti címe:

Gayfriendly: Acceptance and Control of Homosexuality in New York and Paris

Könyv tartalma:

Mit jelent melegbarátnak lenni? Hogy vannak meleg barátaink, támogatjuk a melegházasságot, nem zavar, ha a fiunk vagy lányunk coming outol? Melegbárokba járni, vagy megkérdőjelezni a saját szexuális orientációnkat? A „melegbarátságnak” nem létezik egyetlen modellje, hanem inkább különböző hozzáállások, amelyek életkor, nem, ország és életkörülmények szerint változnak.

A homoszexualitás elfogadása tagadhatatlanul nőtt, és a homoszexualitást egyre inkább a szexualitás egyik formájának tekintik a többi között. Ebbe a liberális látásmódba azonban beágyazódik egy sokkal aggasztóbb perspektíva. Sylvie Tissot a New York-i Park Slope és a párizsi Marais liberális negyedeiben élő melegbarát heterókkal készített interjúk alapján kimutatja, hogy a sztereotípiák továbbra is fennmaradtak, és a melegek és leszbikusok feletti kontroll nem tűnt el. Az elfogadás azokra irányul, akik azonos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkeznek, akik azt hirdetik, hogy a családi élet hagyományos normáit kívánják utánozni, és akik nem támasztanak egyéb igényeket.

A melegeknek normálisnak, de nem teljesen annak, hasonlónak és ugyanakkor különbözőnek kell lenniük, hogy megfeleljenek az elfogadhatóság nem mindig tudatos feltételeinek.

A melegbarátságnak sikerült eloszlatnia az erőszakot és a diszkriminációt, és együtt járt a kevésbé konvencionális életformák feltalálásával. De, ahogy Tissot mutatja, még nem szabadult ki a heteroszexuális dominancia karmai közül, amely még mindig strukturálja társadalmunkat és gondolkodásmódunkat.