Méltósággal megöregedni: A német nyugdíjrendszer próbatétele

Eredeti címe:

Growing old in dignity: The German pension system on trial

Könyv tartalma:

Kutatási dolgozat (egyetemi tanulmány) 2011.

tantárgyból a következő tárgyból: Politika - Politikai rendszerek - Németország, osztályzat: 1,0, University of applied sciences, Dusseldorf, course: Gazdaságtan - MBA, Master of Business Administration, nyelv: Dusseldorf, kurzus: Economics - MBA, Master of Business Administration, nyelv: Dusseldorf: Ez a dolgozat a német nyugdíjrendszer helyzetét vizsgálja a reformok sorozata után, amely az 1880-as években Bismarck által bevezetett, teljesen tőkefedezeti rendszerrel kezdődött, 70 éves kötelező nyugdíjkorhatárral, amikor a férfiak születéskor várható élettartama kevesebb mint 45 év volt. Ma a férfiak várható élettartama több mint 80 év.

A német Bundestagban folytatott hosszú és fáradságos vita után az átfogó nyugdíjreformról szóló megállapodások az 1957-es nyugdíjreformot eredményezték, amely elsősorban olyan változásokat hozott, mint a 65 éves rendes nyugdíjkorhatár, az idősebb munkanélküliek 60 éves korban történő nyugdíjba vonulása, a nők 60 éves korban történő nyugdíjba vonulása, és végül a bruttó bérekhez indexált dinamikus ellátások bevezetése, amely azonnali hatást gyakorolt a jelenlegi nyugdíjasok gazdasági jólétére. Ezt követően az 1972-es reform a német nyugdíjrendszert a világ egyik legbőkezűbbjévé tette, mivel elsősorban az állami nyugdíjbiztosítási rendszert nyitotta meg minden munkavállaló előtt, nagyvonalú járulék-visszafizetési feltételekkel, és az úgynevezett "rugalmas nyugdíjba vonulás" bevezetésével enyhítette a korai nyugdíjba vonulás feltételeit, amint azt e tanulmány 1. fejezetében tárgyaltuk.

Az ebben a dokumentumban tárgyalt következő nyugdíjreformok a 2001-es "Riester-reform", amelynek fő célkitűzései a következők: a járulékkulcsok fenntarthatósága a nyugdíjak szintjének hosszú távú stabilitása és a kiegészítő magánnyugdíj-megtakarítások elterjesztése érdekében, valamint a Rurup-bizottság erőfeszítéseinek folytatása, amely a 2004-es "Rurup-reformban" csúcsosodott ki, amelynek célja a járulékkulcsok stabilizálása, ugyanakkor a megfelelő jövőbeli nyugdíjszintek biztosítása. A fentiek alapján megállapítható, hogy összességében a sorozat o.