Memoirs of Montparnasse

Olvasói vélemények

John Glassco „Emlékiratok a Montparnasse-ról” című memoárja az 1920-as évek Párizsában élő emigránsok életét mutatja be szemléletesen, tele humorral, neves irodalmárokról szóló lebilincselő anekdotákkal, valamint a tények és a fikció keverékével. Az olvasók nagyra értékelik a buja prózát és a lebilincselő elbeszélést, bár egyesek kritizálják a tényszerűségét.

⬤ Magával ragadó és szórakoztató írás
⬤ gazdag anekdoták neves irodalmárokról
⬤ megragadja az 1920-as évek Párizsának hedonista szellemét
⬤ részletesen beszámol a művészeti közösségről
⬤ kreatívan ötvözi a fikciót és az önéletrajzot
⬤ gyönyörű próza
⬤ élvezetes és magával ragadó olvasmányélmény.

⬤ Egyes beszámolókban tényszerűen diszkreditált
⬤ a főszereplő nem biztos, hogy minden olvasóhoz eljut
⬤ egyesek szerint hiányzik belőle a mélység vagy a lebilincselő történet
⬤ bizonyos szókincset hivalkodónak vagy archaikusnak érzékelnek
⬤ kérdéseket vet fel a leírt események valóságtartalmával kapcsolatban.

(25 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A Montparnasse-i emlékiratok egy ízletes könyv a fiatalságról, a nyughatatlan, vakmerő és gondtalan életről.

Az 1920-as évek Párizsáról és az elveszett nemzedék hőstetteiről szóló számos krónika közül is ez a legjobb és legélénkebb. 1928-ban a tizenkilenc éves John Glassco Montrealból és hatalmaskodó apjából Montparnasse vadabb partjaira menekül.

Ott maradt, amíg el nem fogyott a pénze és össze nem roppant az egészsége, és ottlétének minden percét élvezte. Glassco emlékiratai, amelyek őszinteségük és humoruk miatt figyelemre méltóak, egy vad, de teljesen magával ragadó kaland bolondos logikáját hordozzák, a szabadjára engedett vágy történetét, amelyet csak halványan árnyékol be az idő elkerülhetetlen múlása miatti szomorúság.