Olvasói vélemények
Összegzés:A Szökés a havasok földjéről a 14. dalai láma megragadó menekülését meséli el a kínaiak által megszállt Tibetből 1959-ben, összekapcsolva a dalai láma személyes történetét a korszak történelmi és politikai hátterével. A könyvet dicsérik lebilincselő elbeszélői stílusáért és a kutatás mélységéért, bár egyes olvasók kritizálják a történelmi pontosságot és a megfelelő idézetek hiányát.
Előnyök:** Izgalmas és magával ragadó elbeszélés, amely úgy olvasható, mint egy regény. ** Jól kutatott, számos interjúval és első kézből származó beszámolóval. ** Mély betekintést nyújt a tibeti kultúrába és a Dalai Láma menekülését övező történelmi összefüggésekbe. ** Rávilágít a tibetiek bátorságára és ellenállóképességére a kínai invázió idején. ** Leíró történetmesélés, amely életre kelti a szereplőket és az eseményeket.
Hátrányok:** A hivatalos idézetek hiánya, ami egyes olvasók szerint aláássa a hitelességet. ** Néhány történelmi pontatlanság és tévedés (pl. a mongol történelem téves jellemzése). ** Az írás egyenetlen lehet, egyes részek száraznak vagy kevésbé kifinomultnak tűnnek. ** A kínai nézőpontok ábrázolása gyakran egyoldalúnak tűnik. ** Egyes olvasók a Dalai Láma belső gondolatainak és motivációinak mélyebb feltárására vágytak.
(35 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Escape from the Land of Snows: The Young Dalai Lama's Harrowing Flight to Freedom and the Making of a Spiritual Hero
Könyv tartalma:
1959. március 17-én este, amikor Tibet népe a kínai megszállók erőszakos hatalomátvételére készült - amely örökre eltörölte volna a nemzeti szuverenitás minden maradványát -, a huszonnégy éves Dalai Láma, Tibet politikai és szellemi vezetője a lehetetlenről elmélkedett. Az előtte álló feladat óriási volt: átcsúszni a nyári palotáját körülvevő kínai csapatok kordonján, és egy 300 fős kísérettel a világ legmagasabb terepén, a Himalája alattomos hágókon át a szabadságba utazni - egy lépéssel az üldöző kínai katonák előtt.
Mao Zedung, Kína könyörtelen kommunista diktátora a tibetiek teljes behódolásának reményét a befolyásolható Dalai Láma ellenőrzésére alapozta. A fiatal uralkodót annyira szerették - annyira azonosult országa lényegével -, hogy a szökése a lakosság örökös ellenállását jelentette volna, amely nem volt hajlandó elviselni az egyre brutálisabb megszállást. A Dalai Láma felügyelői üzentek a tibeti lázadóknak és a CIA által kiképzett gerilláknak, akik az útvonalon vártak: Őszentségének meg kell szöknie - bármi áron.
A 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso sok szempontból felkészületlenül érte a rá váró epikus utazás. Huszonkét évvel korábban kormányzati keresőcsapatok, amelyeket jóslatok és előjelek vezettek, megérkeztek a fiú szerény paraszti otthonába, és egy sor vizsgálatnak vetették alá a kétéves gyermeket. Miután Tibet előző uralkodójának reinkarnációjának nyilvánították, a fiút Lhászába vitték, hogy megtanulja a buddhizmus titkait és a végső hatalom útjait. Az ezt követő két évtizedben arra kényszerült, hogy megbirkózzon a fájdalmas magányossággal és a gyakran fojtogató rituálékkal - és kénytelen volt elfojtani pajkos személyiségét -, Gyatso végül képes vezetőnek bizonyult. De egyetlen korábbi dalai láma sem szállt szembe egymillió kommunista kínai katonával, akik el akarták tiporni a tibeti szabadságot.
Ahhoz, hogy országa függetlenségről szőtt álmát egy száműzetésben működő kormány segítségével életben tartsa, az ifjú uralkodónak nemcsak ellenséges katonák zászlóaljaival és a Himalája legmagasabb hegycsúcsain várakozó fehérséggel kellett dacolnia, hanem egy másfajta vakságot is le kellett győznie: a védett palotai életének és az erőszakot mélyen tabunak tekintő nép vezetőjeként betöltött pozíciójának velejárója volt a na vet.
Az ifjú dalai láma elhatározta magát, és elindult merész útjára Indiába, miközben mögötte egy kínai hadsereg vonult át Lhászán, és előrenyomuló vadászjárőrei vadul üldözték a legjobban áhított embert. A 14. szökés a merészség és a dac cselekedete volt, amely Tibet utolsó reményét jelentette, és így a világ átszellemülten figyelte, ahogy a szelíd szerzetes útja kibontakozik.
Az érzelmileg erőteljes és ellenállhatatlanul lebilincselő Szökés a havasok földjéről egyszerre portré egy spirituális nemzet lakóiról, akik kénytelenek voltak fegyvert ragadni eszméik védelmében, és egy kezdetben gyermeki uralkodó saga, aki eleinte kényelmetlenül viselte szerzetesi köntösét, de végül a szökés révén átalakult azzá a kimagasló alakká, akit a világ ma ismer - a szabad gondolkodás és az egyetemes együttérzés karizmatikus bajnokává.
