Értékelés:
A „Go The Way Your Blood Beats” kritikái szerint a könyv a biszexualitás és általában a szexualitás elgondolkodtató, személyes szemszögből bemutatott feltárása. Az olvasók nagyra értékelik a szívből jövő, hiteles hangvételét és azt a kihívást, amelyet a szexualitással kapcsolatos társadalmi címkékkel szemben támaszt. Egyesek azonban hátrányosnak találják a könyv szerkezetének hiányát és kanyargós formátumát, ami időnként nehezen követhetővé teszi.
Előnyök:⬤ Szívből jövő és személyes elbeszélés; olyan, mintha egy baráttal beszélgetnénk.
⬤ Elgondolkodtató tartalom, amely megkérdőjelezi a biszexualitással kapcsolatos társadalmi normákat.
⬤ Jól kutatott, erős hivatkozásokkal.
⬤ Szemnyitogató mind azoknak, akik megkérdőjelezik a szexualitásukat, mind azoknak, akik jobban meg akarják érteni azt.
⬤ Magával ragadó nyelvezet és inspiráló személyes történetek.
⬤ Kanyargós formátum, fejezetek, tartalomjegyzék vagy tartalomjegyzék nélkül, ami megnehezíti a könyv követését.
⬤ Néhány olvasó bonyolultnak vagy túlságosan tudományosnak találta az írásmódot.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a tartalom kissé ismétlődik, vagy nem nyújt új meglátásokat.
⬤ Néhány kritika szerint elsősorban azok számára hozzáférhető, akik már valamennyire képzettek a témában.
(32 olvasói vélemény alapján)
Go the Way Your Blood Beats: On Truth, Bisexuality and Desire
A Go the Way Your Blood Beats a biszexualitást keretként használva megkérdőjelezi a szexualitás hetero és meleg felosztását, az emberi vágy összetett történetének és pszichológiájának időszerű feltárása során.
Kihívás annak az elképzelésnek az ellen, hogy a szexualitás valaha is teljesen megismerhető vagy pontosan kategorizálható lenne, és meditáció a vágy megismerhetetlenségéről. A könyv a múltbeli szerelmekhez intézett névtelen megszólításokkal - amelyek neme homályban marad - átszőve mutatja be a vágy univerzalizmusát, ugyanakkor a vágyakozás minden egyes aktusának sajátosságát.
A részben esszé, részben memoár, részben szerelmes levél, a Go the Way Your Blood Beats arra kér minket, hogy a vágyat és a szexualitást a művészettel analógnak tekintsük - titokzatos, teremtő erőnek, amely magában az aktusban újraalkot bennünket.