Értékelés:
A könyvet széles körben nagyra értékelik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos összetett filozófiai kérdések lebilincselő és közérthető megközelítése miatt. Sok olvasó lebilincselőnek találja, világos és szellemes stílusban íródott, ami egy regényhez hasonlóan élvezetessé teszi az olvasást. Egyes kritikusok azonban megjegyzik, hogy a könyv elavult, különösen a számítástechnikai szempontok tekintetében, valamint bizonyos témák és az érzelmi intelligencia szükségességének hiánya miatt.
Előnyök:Magával ragadó írói stílus, az előismeretek nélküli olvasók számára is hozzáférhető, izgalmas témákat dolgoz fel, élénk bevezetés a filozófiába.
Hátrányok:Elavult információk, különösen a számítástechnikát illetően, egyes szakaszok kihívást jelenthetnek a kezdők számára, és hiányzik a mélység az összetett kérdések feltárásában.
(4 olvasói vélemény alapján)
Artificial Intelligence: A Philosophical Introduction
Ez a világos bevezetés, amely nem feltételezi sem a filozófia, sem a számítástechnika technikai fogalmainak ismeretét, áttekinti a mesterséges intelligencia területén a terület 1956-os kezdete óta elért eredményeket.
Copeland ezután elemzi, hogy mit kell elérniük a mesterséges intelligenciával foglalkozóknak ahhoz, hogy azt mondhassák, hogy gondolkodó gépet építettek, és értékeli a sikerre vonatkozó kilátásaikat. A könyv világosan bemutatja a konnekcionizmust és a gondolkodás nyelvének hipotézisét, amelyek a filozófia, a mesterséges intelligencia és az idegtudományok anyagát szövik egybe.
John Searle-nek a mesterséges intelligencia és a kognitív tudomány elleni támadásait is megválaszolja, és nagy figyelmet szentel az alapvető kérdéseknek, beleértve a számítás természetét, a Turing-gépeket, a Church-Turing-tézist és a klasszikus szimbólumfeldolgozás és a párhuzamos elosztott feldolgozás közötti különbséget. A könyv azt is megvizsgálja, hogy a gépeknek lehet-e szabad akaratuk és tudatuk, és annak megvitatásával zárul, hogy az emberi agy milyen értelemben lehet számítógép.
