Metafizikai kísérletek, 49: A fizika és a világegyetem feltalálása

Olvasói vélemények

A könyv történelmi szemszögből vizsgálja a filozófia és a modern tudományos felfogás kölcsönhatását, különösen a kozmológia területén. Kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a valóságról alkotott értelmezéseinket hogyan alakítják a matematika és a filozófiai eszmék, bár néhány olvasó a tudományos tartalomhoz képest túlságosan nyomasztónak találta a filozófiai vonulatokat.

A könyvet informatívnak tartják, kiváló kutatással, a problémák pontos bemutatásával és gondolkodásra késztetőnek. A metafizika iránt érdeklődők számára hozzáférhető és szórakoztató, elbeszélő stílusa pedig a nem akadémikusok számára is vonzó. Sok olvasó találta ösztönző olvasmánynak, amely a téma további kutatására ösztönöz.

Több kritikus úgy érezte, hogy a könyv túlságosan a filozófiára összpontosít a tudományos tartalom rovására, és olyan bonyolult filozófiai szakzsargont tartalmaz, amely a laikus olvasók számára nehezen érthető. Kritika érte a tudományos állítások pontatlanságát, és néhány olvasó világosabb és konkrétabb példákat kívánt.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Metaphysical Experiments, 49: Physics and the Invention of the Universe

Könyv tartalma:

A világegyetemről alkotott képünk mögött meghúzódó tudomány és metafizika lebilincselő kritikája

A James Webb űrteleszkóp 2021-es indításakor a világegyetem történetének minden szakaszát képes lesz tanulmányozni, az ősrobbanás utófényétől a Naprendszerünk kialakulásáig. Bj rn Ekeberg az asztrofizika e legújabb vállalkozását lehetővé tevő kulcsfontosságú kísérletek elméleti alapjait vizsgálva feltárja, hogy a tudományos kozmológia valójában a fizika és a metafizika közötti félhomályban mozog.

A Metafizikai kísérletek elmagyarázza, hogy a világegyetem megértésének jelenlegi keretét, az ősrobbanás elméletét inkább a matematikai egyetemességbe vetett mély hit határozza meg, mint az empirikus megfigyelés. Ekeberg Spinoza, Bergson, Heidegger és Arendt filozófiai meglátásaira, Latour, Stengers és Serres kritikai szempontjaira, valamint a Nagy Hadronütköztetőn végzett legmodernebb fizikai kutatásokra támaszkodva mutatja be, hogy a modern fizika univerzumát hogyan találták ki, hogy összeegyeztethetővé tegyenek egy keresztény metafizikai előfeltevést a természet elméleti egyesítésének igényével.

A Metafizikai kísérletek a modern tudomány néhány legjelentősebb eseményének alapjául szolgáló nem matematikai feltételezésekre összpontosítva a kortárs fizika kritikus történelmét kínálja, amely olyan fogalmakat demisztifikál, mint az univerzum, a részecskék, a szingularitás, a gravitáció, a feketetest-sugárzás, a fénysebesség, a hullám-részecske kettősség, a természeti állandók, a fekete lyukak, a sötét anyag és a sötét energia. Ekeberg a tudományos kozmológia metafizikai alapjainak éleslátó olvasata újszerű beszámolót nyújt arról, hogyan értjük meg helyünket a világegyetemben.