Olvasói vélemények
Összegzés:Hayden White „Metahistória” című műve a XIX. századi történetírás módszereinek nagyra értékelt, kifinomult elemzése. Míg mély betekintést nyújt, és a történetírás iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány, összetettsége és a szakterminológia használata néhány olvasó számára kihívást jelenthet.
Előnyök:⬤ Rendkívül informatív és nélkülözhetetlen a történelmet és a történetírást tanulmányozók számára.
⬤ A történeti módszertan és a különböző történelmi személyiségek hatásainak briliáns elemzése.
⬤ Sok olvasó szerint jól megírt és kiváló állapotban van a kézbesítéskor.
Hátrányok:⬤ A könyv olvasása nehézkes lehet, koncentrációt és az összetett fogalmak ismeretét igényli.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a tartalom sablonos és híján van az újdonságnak.
⬤ Kezdők vagy a történelemelméletben nem mélyen járatosak számára túl sűrű vagy unalmas lehet.
(12 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Metahistory: The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe
Könyv tartalma:
Ez a nyolc klasszikus XIX. századi gondolkodó mélyreható elemzése elmagyarázza, hogyan használják a történészek az irodalmi technikákat, hogy kifinomult történelmi műveket írjanak.
Hayden White Metahistory című műve 1973-as első megjelenése óta a történeti írás természetének megértéséhez nélkülözhetetlen könyv maradt. Ebben a klasszikus műben White amellett érvel, hogy a történelmi szövegek felszíni szintjén túl mély strukturális tartalom rejlik. Ez a látens költői és nyelvi tartalom - amelyet White „metahistorikus elemnek” nevez - lényegében paradigmaként szolgál arra nézve, hogy milyennek kell lennie egy „megfelelő” történelmi magyarázatnak.
Tézisének alátámasztására White olyan történészek, mint Michelet, Ranke, Tocqueville és Burckhardt, valamint olyan történelemfilozófusok, mint Marx, Hegel, Nietzsche és Croce összetett írásmódját elemzi. A történetírás történetében az első olyan mű, amely a történeti írásra mint írásra összpontosít, a Metahistory azt tűzi ki célul, hogy megfossza a történelmet a tényszerű igazság alapkövének státuszától, hogy a narratívát a történetiség szubsztanciájává váltsa, és hogy feltárja, milyen mértékben hamis a történelem és az ideológia közötti bármilyen megkülönböztetés az előbbi feltételezett tudományossága alapján.
Ez a negyvenedik évfordulós kiadás új előszót tartalmaz, amelyben White kifejti, hogy miért írta a Metahistory-t, és kitér arra, hogy a könyvre adott reakciók hogyan befolyásolták későbbi írásait. Az új előszóban Michael S. Roth, White egykori tanítványa és a Wesleyan Egyetem jelenlegi elnöke a könyv jelentőségéről elmélkedik a legkülönbözőbb területeken, többek között a történelem, az irodalomelmélet és a filozófia területén. Ez a könyv mindenki számára érdekes lesz - bármely tudományágban -, aki a múltat komoly tanulmányi tárgyként kezeli.
