Metamorphoses: City Lights Spotlight No. 22
Evan Kennedy Metamorphoses című műve pogány elégiája az Egyesült Államoknak, amely az ókori Rómát helyezi San Francisco fölé, és a változásban keresi a megerősítést.
Ami Evan Kennedy költészetében a leginkább kiemelkedik, azok a kapcsolódási pontok. Ami elsőre stilisztikai vagy szintaktikai újításnak tűnhet, és valóban az is, az visszafordul, hogy összekapcsolja vagy újra összekapcsolja az ártatlanság vagy alázat biomasszájának különböző delíriumos időszakait (múlt, jelen, jövő), talán blake-i vagy wordsworth-i módon." -- Bruce Boone, Jacket2.
A Metamorfózisok Ovidius eposzából ered, hogy az identitás csúszós voltát vizsgálja. Az útleírástól az elégiáig, a természeti dokumentumfilmtől a mindennapi élet valóságának egyszerű rögzítéséig terjedő regisztereket váltogató versekben Kennedy a személyes és kollektív átalakulásra összpontosít egy hanyatló birodalomban, egy ökológiai felfordulás által átformált világban.
Mintha Gibbon Hanyatlás és bukás című művét látná lázálomban, Kennedy egyik lábával az ókori Rómában, a másikkal pedig a mai San Franciscóban áll, és elismeri, hogy "ez a város (amit) szeret" "szörnyű acélból és üvegből készült társasházakká" változik a viktoriánus házak mellett. A költő e kulturális dekadenciával szemben a fanyar pogány miszticizmus ápolásával támaszt töredékeket, akár Attisnak és Apollónak ajánlja fel hódolatát, akár Madonnát száműzi panteonjából, akár a twink császárt és hírhedt tréfamester Elagabalust helyezi az East Baybe. A könyv átalakulásai még a központi koncepcióra is kiterjednek, amikor Kafka berobban az eljárásba, hogy vitassa Ovidius babérigényét.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)