Mezopotámiai mitológia: Magával ragadó útmutató az ókori közel-keleti mítoszokhoz

Olvasói vélemények

A könyvet általánosságban jó fogadtatásban részesítették, mivel könnyen olvasható bevezetés a mezopotámiai mitológiába, amely informatív betekintést nyújt az ősi civilizációkba. A recenzensek nagyra értékelik az egyszerű stílust és az átfogó jelleget, bár néhányan kihívást jelentenek a nevek bonyolultsága és a különböző mitológiák közötti különbségek miatt.

⬤ Könnyen olvasható és követhető
⬤ informatív és átfogó bevezetés a mezopotámiai mitológiába
⬤ beépíti a történelmi hátteret
⬤ őszintén szól az ismerethiányról
⬤ jó az ókori civilizációk megértéséhez
⬤ magas szintű ajánlásokat kapott.

⬤ Néhány olvasó nehezen értette meg az akkád, babiloni, sumér és asszír mesék neveit és különbségeit
⬤ néhányan illusztrációkat kívántak
⬤ egy vélemény rossz ügyfélszolgálatot említett.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Mesopotamian Mythology: A Captivating Guide to Ancient Near Eastern Myths

Könyv tartalma:

Ha a mezopotámiai mítoszok lebilincselő gyűjteményét keresed, akkor olvass tovább...

A Tigris és az Eufrátesz folyó völgyében sok ezer évvel ezelőtt kialakult civilizációk fontos örökséget hagytak maguk után: mezőgazdaság, matematika, csillagászat, kerék és írás.

A mezopotámiai mítoszok jelen kötete három részre tagolódik. Az első a teremtésmítoszokat tartalmazza, amelyek közül a legterjedelmesebb az Enuma Elish, vagyis a babiloni teremtéstörténet. Ebben a mítoszban Marduk isten harcot vív Tiamat sárkánnyal, és az ő, valamint helyettesének testéből megteremti a világot. Az Atrahasis történetében nem eredeti teremtésről, hanem újrateremtésről van szó, hiszen ez a mítosz a nagy özönvízről szól, amelyet az istenek elküldenek, hogy mindent elmosson. A jó ember, Atrahasis csak Enki isten beavatkozásának köszönhetően menekül meg, aki előre figyelmezteti Atrahasist, és utasítja, hogy építse meg a bárkát, amely megmenti őt, a családját és az állatokat. Etana története kevésbé kozmikus jellegű, mint az előző két történet: a teremtés aktusáról van szó, amely Etana próbálkozása arra, hogy gyermeke szülessen, és így trónörököse legyen.

A második részben a mezopotámiai istenek tettei és gyarlóságai kerülnek bemutatásra, olyan történetekben, amelyekből megismerhetjük ezen istenségek jellemét, és amelyek olyan témákat tartalmaznak, amelyek a kozmikus rend mezopotámiai elképzeléseiről árulnak el valamit. Az első történetben Isztár istennő úgy dönt, hogy ellátogat az Alvilágba, ahol Ereszkigál istennő uralkodik. Amikor Ereshkigal aggódik, hogy Isztár le akarja váltani őt, csapdát állít, amelyben Isztárt fogva tartja, amíg meg nem szabadul. Ereshkigal tettének kozmikus következményei vannak: mivel Ishtar termékenységistennő, fogságba ejtése azt jelenti, hogy a Földön a nemzés felfüggesztésre kerül.

Ereshkigal a következő történetben is főszereplő, amely arról szól, hogyan lesz Nergal, a háború és a dögvész istene a hitvese. Nergalnak sikerül visszautasítania Ereshkigal minden csábítását, kivéve a teste csábítását. Miután engedett a vágyának, Nergalnak az alvilágot kell lakóhelyéül választania, és ott kell maradnia Ereshkigal szeretőjeként, különben Ereshkigal felborítja a természet rendjét, és a holtakat a földre küldi, hogy felfalják az élőket. Az isteni és a természeti rend az e szakasz utolsó két történetének témája is. Az elsőben a hős isten, Ninurta a maga részéről az isteni rend helyreállítását végzi el, amikor legyőzi az Anzu madarat, aki Elliltől ellopja a Végzet Tábláit, míg az Adapáról szóló mítosz igazságos történetként funkcionál, amely megmagyarázza, hogy az emberek miért nem halhatatlanok.

A mezopotámiai mítoszok közül talán a leghíresebb a Gilgames-eposz, amely egy hosszabb elbeszélés Gilgames, Uruk királyának és vadember barátjának, Enkidunak a hőstetteiről. Ha az első két részben elbeszélt isten-történetek a kozmikus rend magyarázataként működnek, a Gilgames témái az emberi lények belső rendjére összpontosítanak, középpontban az Enkidu és Gilgames közötti mély szerelemmel és barátsággal, a halandósággal kapcsolatos emberi félelmekkel és az örök élet utáni emberi vágyakozással.

A Mesopotamian Mythology: A Captivating Guide to Ancient Near Eastern Myths című könyvben a következő sumér mítoszokat és témákat találja.

⬤ Termelési mítoszok.

⬤ Mesék az istenekről és istennőkről.

⬤ Válogatás a Gilgames eposzából.

⬤ És még sok-sok minden más.

Ha tehát a mezopotámiai mítoszok magával ragadó gyűjteményére vágyik, kattintson a "kosárba" gombra.