Értékelés:
Antony Lerman könyve részletesen megvizsgálja az „új antiszemitizmus” fogalmát, különösen azt, hogyan manipulálták politikailag az izraeli kormányok és zsidó szervezetek. Lerman gazdag történelmi áttekintést nyújt, feltárva az antiszemitizmus összetettségét és a globális politikával való összefonódását, különös tekintettel Izraelre és annak kritikusaira. Bár a könyvet alaposságáért és éleslátásáért dicsérik, egyes olvasók túl részletesnek vagy szövevényesnek találják egyes részeit, míg mások egyenesen elutasítják a perspektíváit.
Előnyök:⬤ A kortárs antiszemitizmus átfogó és részletes elemzése.
⬤ Jól kutatott és éleslátó, különösen az antiszemitizmus politikai dimenzióit illetően.
⬤ Hozzáférhető írásmód, amely a széles közönség számára is olvashatóvá teszi.
⬤ Egyedülálló történelmi perspektívát és kontextust nyújt, amely elengedhetetlen a mai kérdések megértéséhez.
⬤ Hasznos szójegyzéket kínál az összetett kifejezésekhez és rövidítésekhez.
⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv egyes szakaszai túlságosan részletesek, így nehezen követhető.
⬤ Kritika Lerman zsidóságról és emberi jogokról vallott nézeteivel kapcsolatban, amely szerint Lerman alábecsüli a hagyomány univerzalista aspektusait.
⬤ A polarizáló nézőpont, amely frusztrálhatja az eltérő véleményűeket, különösen az antiszemitizmus értelmezése tekintetében.
(4 olvasói vélemény alapján)
Whatever Happened to Antisemitism?: Redefinition and the Myth of the 'Collective Jew'
Az antiszemitizmus korunk egyik legvitatottabb témája. A közvélemény, a tudósok, az újságírók, az aktivisták és maguk a zsidó emberek is megosztottak a jelentését illetően.
Antony Lerman bemutatja, hogy ez a jelenség 30 éves újradefiniálási folyamatának eredménye, amely a jelenség egyik fő célpontjává Izraelt teszi, amelyet problémásan az "üldözött kollektív zsidóként" definiálnak. Ez a politikai projekt az "új antiszemitizmus" fogalmát vette alapul, és kodifikálta az antiszemitizmus hibás Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetségének "munkadefiníciójában". Ez a szöveg a ragasztó, amely összetartja az izraeli kormányból, Izrael-párti érdekvédelmi csoportokból, cionista szervezetekből, zsidó közösségi védelmi szervekből és szimpatizáns kormányokból álló nemzetközi hálózatot, amely háborút folytat azok ellen, akik bírálják Izraelt.
Ennek az újradefiniálásnak riasztó következményei vannak: elnyomják a szabad véleménynyilvánítást Palesztináról/Izraelről, legitimálják az iszlamofób jobboldali erőket, és politizálják az antiszemitizmussal szembeni elvi ellenállást. Az antiszemitizmus korunk egyik legvitatottabb témája.
A közvélemény, a tudósok, az újságírók, az aktivisták és maguk a zsidó emberek is megosztottak a jelentését illetően. Antony Lerman bemutatja, hogy ez a jelenség 30 éves újradefiniálási folyamatának eredménye, amely a jelenség egyik fő célpontjává Izraelt teszi, amelyet problémásan az "üldözött kollektív zsidóként" definiálnak. Ez a politikai projekt átvette az "új antiszemitizmus" fogalmát, és kodifikálta azt a hibás Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség "munkadefiníciójában", az antiszemitizmus "munkadefiníciójában".
Ez a szöveg az a ragasztó, amely összetartja az izraeli kormányból, Izrael-párti érdekvédelmi csoportokból, cionista szervezetekből, zsidó közösségi védelmi szervekből és szimpatizáns kormányokból álló nemzetközi hálózatot, amely háborút folytat azok ellen, akik bírálják Izraelt. Ennek az újradefiniálásnak riasztó következményei vannak: elnyomják a szabad véleménynyilvánítást Palesztináról/Izraelről, legitimálják az iszlamofób jobboldali erőket, és politizálják az antiszemitizmussal szembeni elvi ellenállást.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)