Az absztrakt és avantgárd fotográfia mestere technikai és konceptuális szinten együttműködik a természettel.
Michael Flomen nyomdászmester kiviszi sötétkamráját a környezetbe, hogy nagyméretű, avantgárd fotogramokat hozzon létre a természettel összefogva. A fényképezőgépet fényérzékeny anyagokra, például fotópapírra cseréli, és a vízzel, szentjánosbogarakkal, széllel, esővel és más természeti jelenségekkel dolgozik, hogy monumentális fotogramokat hozzon létre, amelyek olyan dolgokat tárnak fel, amelyeket szabad szemmel nem láthatunk.
Az utcán keletkezett képektől a vadonban kovácsolt képekig ez a monográfia 182 képet és nyolc kritikai esszét mutat be, amelyek nyomon követik Flomen látásmódjának fejlődését. Üzenete különösen fontos napjainkban, amikor a környezethez fűződő kapcsolatunkat tanuljuk megjavítani.