Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Michigan Affirmative Action Cases
Könyv tartalma:
A Legfelsőbb Bíróság 1978-as, ellentmondásos Bakke-döntésében megerősítette a faji és etnikai sokszínűséget az egyetemi felvételinél - de ez nem volt az utolsó szó a kérdésben. Amikor Jennifer Gratz és Barbara Grutter megtámadta a Michigani Egyetem felvételi politikáját, mert a látszólag kevésbé képzett kisebbségi jelentkezők javára hagyták őket figyelmen kívül, a Bíróság ismét kénytelen volt foglalkozni a pozitív diszkriminációval.
Barbara Perry a kulisszák mögé kalauzolja az olvasót, hogy elmesélje annak lebilincselő történetét, hogyan szövetkezett a két elutasított jelentkező konzervatív érdekcsoportokkal, hogy megpróbálják megdönteni a felsőoktatási pozitív diszkriminációs programokat - és hogy az 5-4 arányban hozott döntésben Sandra Day O'Connor bíró a Bakke-ot megerősítő döntő szavazatot adta. Míg a felperesek azzal érveltek, hogy a tizennegyedik módosítás és a polgárjogi törvény VI. címe alapján az egyenlő védelemhez való joguk sérült, a Bíróság 2003-ban nem értett egyet, és megerősítette a pozitív diszkrimináció alkotmányosságát, a sokszínűségre mint jogos állami érdekre hivatkozva, de azt is világossá tette, hogy ennek az érdeknek és az azt megvalósító politikának vannak korlátai.
A peres ügyek kulcsfiguráival készített interjúkra támaszkodva Perry végigköveti a kerületi és a fellebbviteli ügyek fordulatait, majd feltárja annak belső történetét, hogy O'Connor bíró hogyan csatlakozott liberális kollégáihoz, hogy támogassa a faji alapon történő felvételt az egyetemi felvételi eljárásban, és ezzel egy fontos új precedenst hozzon létre. Perry részletesen beszámol a Bíróság előtti drámai szóbeli vitákról, elmagyarázza, hogyan születtek a Bíróság döntései, és feltárja, hogy O'Connor bírónő személyes, szakmai és bírói háttere hogyan juttatta el a jogtörténet e sorsfordító pillanatához.
Ahogy Perry bemutatja, a Legfelsőbb Bíróság döntései frusztrálták mind a konzervatívokat, mind a polgárjogi aktivistákat, akik továbbra is harcolnak egymással, amikor a pozitív diszkriminációt ellenző kezdeményezések megjelennek az állami szavazólapokon. Lenyűgöző tanulmánya segít megérteni, hogy miért marad a pozitív diszkrimináció az egyik leghevesebben vitatott kérdésünk.
