Miért háború? Making Sense of Consciousness and Self

Eredeti címe:

Why War?: Making Sense of Consciousness and Self

Könyv tartalma:

Az előszóból:

"Így kötötte össze Isten és a természet a nemi keretet,.

És az önszeretetet és a társadalmi szeretetet egyformává tették.".

Pope i)

Pope érve lehetne ennek a könyvnek az érve. Figyelemre méltó, hogy 1733-ban írta meg, megannyi modern témát előrevetítve. Azt, hogy a világegyetem összefüggéseinek összessége magában kell, hogy foglalja a társadalmat (Hegel), hogy minden minden mással kapcsolatban áll (Darwin), hogy a boldogság és a szeretet kölcsönös (Freud), hogy az értelem az ösztön folytatása (Darwin), hogy az ösztön társadalmi intézményeket hoz létre (Veblen), hogy a patriarchátus történelmi eredetű, akárcsak a vallás, és ezért az anyagi imperatívuszokkal ellentétben visszafordítható (Morgan, Meszaros), hogy a szereteten és a félelmen alapuló kormányok antipódusok (Marx), és hogy az igazi önszeretet közjót eredményez (Adam Smith). Ezek mind témái ennek a könyvnek, amely azon a spinozista elven alapul, hogy Isten és a természet egy, és ezért Isten csak a természet jó értelme, annak félelmetes intelligenciája, amelyből az emberiség részesedik. Ebből is látszik, milyen régiek e könyv alapgondolatai. A cselekvésünk hiánya nem az eszmék hiányából fakad.

A könyv címe kifejezi fő tézisét. Freud közel került, de a kérdés megválaszolásához, de ideológiája elhomályosította látását az ösztönök dialektikus természetéről, hogy az altruizmus, az a jelenség, amely Darwint oly termékenyen zavarba hozta, az ő Erósza, a női ösztön. Thanatosz az ellentéte, amely féktelenül manifesztálódik ma az állandó háborúban. Ennek alapja a Freud-Einstein levelezés, miután 1931-ben az Intellektuális Együttműködési Intézet meghívta Einsteint egy általa választott gondolkodóval a politikáról és a békéről szóló interdiszciplináris eszmecserére. Einstein Freudot választotta, és hum Miért háború? az erő és a jog paraméterein belül kérdezte, amit Freud érdekes módon az erőszak és a jog helyébe tett. Einstein pszichológiai magyarázatot remélt, Freud pedig csak részben és meglehetősen reménytelenül válaszolt az ösztönös Thanatos-konstrukcióján keresztül, de inkább egyoldalúan és mechanikusan. ii) Freud nem látta ellentmondását: hogy egész kultúraelmélete a szublimáción alapul, és ezért a kérdés, hogy miért kivétel a háború a szublimáció alól? Ez a könyv erre a kérdésre igyekszik választ adni, az első részben a történelmet a pszichoanalitikus díványra helyezve, az altruizmust elfojtó traumájának értelmezésével. Mélyen traumatizált állatfajként mi magunk okoztuk a traumát, amikor feladtuk az evolúció erkölcsiségét, iii) és veszélyeztettük eredendő erkölcsi egyenességünket.