Értékelés:
Fadi Lama „Miért nem nyerhet a Nyugat” című könyve a geopolitikai és gazdasági trendeket elemzi az 1960-as évektől 2023-ig, a nyugati hatalmak hanyatlására és a keleti nemzetek felemelkedésére összpontosítva. Megkísérli feltárni a globális dinamikát befolyásoló, a nyugati befolyással és politikával szemben gyakran kritikusan nyilatkozó mögöttes erőket, és jellemző rá az adatok, a történelmi kontextus és a konfliktusokat mozgató pénzügyi érdekek kommentárjainak keveréke.
Előnyök:⬤ Jól kutatott, jelentős statisztikai adatokkal és grafikonokkal
⬤ átfogó áttekintést nyújt a geopolitikai trendekről
⬤ lebilincselő cím, amely leköti az olvasó figyelmét
⬤ a globális kérdések megértéséhez nélkülözhetetlen olvasmányként ajánlott
⬤ összekapcsolja a történelmi eseményeket a mai helyzetekkel.
⬤ A Nyugattal és a katolicizmussal szembeni elfogultság
⬤ egyes olvasók szerint a szerző érvei polemikusak és nem eléggé tudományos alaposságúak
⬤ az egyes személyekkel és eseményekkel kapcsolatos kritikák szelektívnek tűnhetnek
⬤ a szerző hitelességével és objektivitásával kapcsolatos aggályok
⬤ a lehetséges Nyugat-ellenesség elidegeníthet néhány olvasót.
(17 olvasói vélemény alapján)
Why the West Can't Win: From Bretton Woods to a Multipolar World
Miért nem nyerhet a Nyugat: A Bretton Woodstól a többpólusú világig címmel azzal foglalkozik, hogy a Szovjetunió 1991-es összeomlását követő három évtized eseményei hogyan vezettek a világ erőviszonyainak felborulásához, ami a nyugat-európai expanzionalizmus évezredének végét jelzi. Az oroszországi rendszerváltásért folytatott ukrajnai háborúval kezdődően az események rohamos ütemben haladtak előre.
A Nyugat/NATO elveszíti az ukrajnai proxy-háborút, amelynek célja az oroszországi rendszerváltás. Még a mainstream média is arra utal, hogy Ukrajna elveszítheti ezt a háborút.
A Nyugat sokkoló és félelemkeltő szankciói kudarcot vallottak, miközben kárt okoztak a nyugati gazdaságoknak.
A dedollarizáció a láthatáron van. Kína, Oroszország, Brazília, India, az ASEAN-országok, Kenya, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek már helyi valutát használnak a kereskedelemben. Szaúd-Arábia jüanban adja el az olajat, az Egyesült Arab Emírségek jüanban adja el a gázt. Ghána (és más olajtermelő országok) most dollár helyett aranyban adják el az olajat. Franciaország - az Egyesült Államok legrégebbi szövetségese - már jüanban kereskedik Kínával. Kína és Brazília most egymás pénznemében kereskedik India és Malajzia jelenleg az indiai rúpiát használja a kereskedelemben. A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, India és Dél-Afrika gazdasági szövetsége) saját valutát fejleszt.
A geopolitikai váltás lélegzetelállító volt, a BRICS-országok - Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika - a meglévő nemzetközi pénzügyi és politikai fórumok alternatívájaként állították fel magukat. Kik csatlakoznak? Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Algéria, Argentína, Mexikó és Nigéria. Eddig.
A könyv geopolitikai elemzése magában foglalja a történelmi áttekintést, a Bretton Woods-i konferencián létrehozott, a világgazdaságot továbbra is uraló pénzügyi rendszerek megértését, valamint azt, hogy ezeket hogyan használják erős geopolitikai eszközként, a reálgazdasági termelésen alapuló gazdasági elemzést, a globális energiadinamikát, a legfontosabb globális szereplők szövetségeit és stratégiáit. A jelenlegi globális geopolitikai összecsapás lényegében a nemzetek vagyonának elszívását lehetővé tevő Bretton Woods-i rendszert fenntartani kívánó gyarmatosító hatalmak és a függetlenségre és az évezredes elnyomás megszüntetésére törekvő szuverén nemzetek közötti küzdelem. Ez a munka az ezredforduló óta összehasonlítja a geopolitikai erőket azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson azok relatív erejébe és e küzdelem várható kimenetelébe.