Olvasói vélemények
Összegzés:Carl Richard „Miért vagyunk mind rómaiak” című könyve meggyőző érveket sorakoztat fel a római civilizációnak a nyugati kultúrára és történelemre gyakorolt jelentős hatásáról. Különböző hozzájárulásokat tárgyal, például a jog, az építészet és a filozófia területén, miközben egyszerre informatív és lebilincselő. Néhány olvasó azonban hiányosnak találja az előadásmódot, ami időnként megnehezíti a rengeteg információ értékelését.
Előnyök:⬤ Rengeteg értékes információt nyújt a rómaiak nyugati civilizációhoz való hozzájárulásáról.
⬤ Magával ragadó és világos írásmód, gyakran humorral.
⬤ Kezdőknek és a római történelemben jártasaknak egyaránt alkalmas.
⬤ Az ókori Róma és a modern társadalom közötti kapcsolatokat mutatja be.
⬤ Nagyon ajánlott az olvasóknak, akik értékelik az oktatási értékét.
Hátrányok:⬤ Az előadásmódot kritika éri, mivel rosszul szervezett, és az előadás jegyzetekre emlékeztet.
⬤ Néhány olvasó száraznak és felületesnek találta a vázlatos formátum miatt.
⬤ Az információk sűrűn vannak összezsúfolva, ami néha nyomasztó lehet.
⬤ A könyvből hiányoznak az idézetek és a tudományos szigor, amit néhány olvasó elvárhat.
(11 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Why We're All Romans: The Roman Contribution to the Western World
Könyv tartalma:
Ez a lebilincselő, ugyanakkor mélyen megalapozott mű nemcsak a római történelmet és a római vívmányok sokaságát vizsgálja gazdag és színes részletességgel, hanem a nyugati civilizációra gyakorolt döntő és tartós hatásukat is felvázolja.
A neves történész, Carl J. Richard amellett érvel, hogy bár mi, nyugatiak a politikában, a tudományban, a filozófiában és az irodalomban "mindannyian görögök", az erkölcs és a spiritualitás terén pedig "mindannyian héberek" vagyunk, mégis a rómaiak tettek minket görögökké és héberekké.
Amint a szerző meggyőzően kimutatja, a középkortól kezdve a legtöbb nyugati ember a görög eszméket római forrásokból kapta. Hasonlóképpen, amikor a nyugati világ átvette a héberek etikai egyistenhitét, ezt egy Pál nevű római polgár ösztönzésére tette, aki kihasználta a birodalom békéjét, egységét, stabilitását és útjait, hogy a korábban pogány pogányokat, akik hamarosan a vallás híveinek többségévé váltak, hittérítésre buzdítsa. Bár az első századi római kormányzat keresztre feszítette Krisztust és üldözte a keresztényeket, Róma negyedik és ötödik századi vezetői bátorították a kereszténység terjedését az egész nyugati világban.
Amellett, hogy a rómaiak eredeti hozzájárulásokat tettek a közigazgatás, a jog, a mérnöki tudományok és az építészet terén, módosították és gyakran továbbfejlesztették az általuk átvett eszméket. A hellenisztikus Görögország individualizmusát mérséklő római társadalmi felelősségérzet nélkül a klasszikus kultúra talán elpusztult volna, és az evangelizáláshoz szükséges római tömegek, valamint az evangelizáláshoz szükséges társadalmi és anyagi feltételek nélkül maga a kereszténység talán nem maradt volna fenn.
