Miles Davis' Bitches Brew

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik George Grella „Bitches Brew” című könyvét, amely alapos és mélyreható elemzése Miles Davis úttörő albumának. Az olvasók nagyra értékelik a zene, a kulturális kontextus és a történelmi jelentőség alapos vizsgálatát, bár néhány kritikus azt az óhaját fejezi ki, hogy a tényleges felvételi munkálatokra és magára a zenére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

⬤ Az album alaposan kutatott és aprólékos elemzése.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely anélkül, hogy túlságosan technikai lenne.
⬤ Mély kulturális, történelmi és zenei kontextust biztosít a „Bitches Brew”-hoz.
⬤ Jól felépített kommentár az album hatásáról és jelentőségéről.
⬤ Mind technikai, mind leíró megközelítést kínál az elemzéshez.
⬤ Segít a hallgatóknak új szinteken értékelni a zenét.

⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a szerző elemző megközelítése fárasztó és túlságosan összetett, és hiányzik belőle az érzelmi rezonancia.
⬤ Kifejeződik az az igény, hogy több információt kapjanak a felvételekről.
⬤ Néhány kritikus szerint a bemutatás összefüggéstelen vagy rosszul kapcsolódik egymáshoz.
⬤ Néhányan úgy vélik, hogy a könyv nem nyújt új ismereteket a Miles Davisben jártas rajongók számára.

(23 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

1969-et írtunk, és Miles Davis, a menő herceg, a fiatal zenészek dinamikus generációja - akik közül egy maroknyi fontos ember az ő zenekarában játszott - a lemaradás szélén állt. A rockzene minden irányba elszállt, ahogy maga Amerika is szakadni látszott.

Az In A Silent Way körülírt groove-jai és hangulata után; egy turnéról érkezett egy lángoló új kvintettel - a „The Lost Band”-el -, amelyben Wayne Shorter, Chick Corea, Dave Holland és Jack DeJohnette játszott; olyan zenészekkel vonult stúdióba, mint az ijesztően tehetséges gitáros John McLaughlin és a lelkes osztrák billentyűs, Joe Zawinul. Alapvető producerével, Teo Maceróval dolgozva Miles a szalagok forgatása közben az ötletek üstjét szabadjára engedte. A végére ott volt az újjáalakult Prince of Darkness, a jazz és a rock teljesen új útja, valamint a Bitches Brew végtelen zsenialitása és mélysége.

A Bitches Brew még mindig az egyik legmegdöbbentőbb album, ami valaha készült akár jazzben, akár rockban. Látszólag a kettőt összeolvasztva, valójában valami egészen forradalmibb és nyitottabb dolgot tesz: a nyugati zene legavantgárdabb aspektusait mély groove-okkal vegyítve, az album mind a jazzt, mind a rockot elveti, hogy egy teljesen más elképzelést adjon arról, hogyan lehet zenét csinálni.