Milyen matematikai ismereteket tudnak a diákok, és hogyan változik ez a tudás? Az oktatási előrehaladás nemzeti felmérésének bizonyítékai

Eredeti címe:

What Mathematics Do Students Know and How is that Knowledge Changing? Evidence from the National Assessment of Educational Progress

Könyv tartalma:

Ez a kötet azoknak a kutatóknak, tantervfejlesztőknek, politikai döntéshozóknak és osztálytermi tanároknak szól, akik átfogó információt szeretnének arról, hogy a 4., 8. és 12. évfolyamon (a NAEP által vizsgált évfolyamok) a tanulók mit tudnak és mit nem tudnak a matematikából. A NAEP felépítéséről szóló két bevezető fejezet után a kötet tartalmaz egy fejezetet a NAEP-adatok elemzése során felmerülő kihívásokról a tételek szintjén, majd öt fejezet következik, amelyek a 2005 és 2013 közötti időszakban a diákok egyes mérési tételek alapján elért teljesítményéről számolnak be. Ezek a fejezetek tartalmi területenként, majd témakörönként (pl. helyértékek megértése, transzformációk ismerete, metrikus és amerikai mértékrendszerek használatának képessége) vannak rendszerezve, és így alapadatokat szolgáltatnak arról, hogy a tanulók milyen arányban képesek a jelenleg az általános iskola felső tagozatán, a közép- és a felső tagozaton használt matematikai feladatok megoldására‐.

Iskolai matematika tanterv. További fejezetek foglalkoznak a tanulók érvelésével, az Egyesült Államok nemzetközi felméréseken elért teljesítményével, valamint azzal, hogy a konstruktumelemzéssel, nem pedig a tételcsoportok helyes százalékos arányának elemzésével próbálják megérteni a tanulók tudását bizonyos matematikai témákban. A kötetből több téma is kirajzolódik. Az egyik az, hogy bár a matematikatanulás javulásának üteme a 4. és 8. évfolyamon az elmúlt években lelassult, egyes témakörökben jobban lelassult, mint másokban. Egy másik, hogy a megfogalmazásban bekövetkező viszonylag kis változások jelentős hatással lehetnek a tanulók teljesítményére, és ezért nehéz konkrétan megmondani, hogy a tanulók mit tudnak anélkül, hogy pontosan tudnánk, milyen kérdéseket tettek fel nekik. Egy harmadik téma az, hogy a teljesítmény időbeli változásai néha, de nem mindig érthetők meg abból a szempontból, hogy mit tanítottak a tanulóknak. Például a 4. évfolyam több, a törtek megértését igénylő feladatában is jelentős javulás volt tapasztalható, és ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a törtekkel kapcsolatos oktatás mennyisége a 3. és 4. évfolyamon nőtt. Ezzel szemben, míg viszonylag kevés tizenkettedikes‐.

A tanulók valaha is jók voltak a trinomiálisok faktorálásában, a teljesítményük ebben a képességben csökkenni látszik. Ez arra utal, hogy bár egyre több diák végez középiskolai haladó matematika kurzusokat, ezek a kurzusok nem segítenek a trinomiálisok faktorálása terén. Végezetül, a NAEP-nek vannak korlátai a Common Core State Standards (Közös alaptanterv) tanulói teljesítményének mérésére. Amennyiben azonban a NAEP használható, a NAEP adatai jelentős szakadékot mutatnak az elvárások és a teljesítmény között.