Értékelés:

Lee K. Abbott „All Things All At Once: New and Selected Stories” című gyűjteménye új és korábban megjelent művek keverékét mutatja be, különösen a hétköznapi életek bonyolultságára összpontosítva, gyakran Új-Mexikó déli részének hátterében. A történetek olyan témákat boncolgatnak, mint a családi realizmus, az egzisztenciális kihívások és az emberi állapot, Abbott szellemes és egyedi írói stílusával díszítve.
Előnyök:A gyűjtemény kivételes történetmesélést kínál, olyan új történetekkel, amelyeket Abbott legjobb munkái között emlegetnek. Abbott egyedi írói stílusa ötvözi a humort, a mélységet és az éleslátó jellemábrázolást. Sok kritikus úgy találta, hogy az elbeszélések az emberiség mély megértését tükrözik, és széles érzelmi spektrumot ragadnak meg. A könyvet kiváló bevezetőnek tartják Abbott életművébe, és erősen ajánlott olvasóknak és pályakezdő íróknak egyaránt.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyezte, hogy Abbott írása sűrű vagy túlhajtott lehet, és jelentős fokú összpontosítást igényel, ami ronthat az olvasás élményén. Vannak olyan visszajelzések, hogy a gyűjtemény visszatérő témákra és karaktertípusokra támaszkodik, ami a végére csökkentheti a történetek hatását. Néhány vélemény megemlítette, hogy bizonyos részek kihívást jelenthetnek vagy elidegenítőek lehetnek, az írás általános minősége ellenére.
(13 olvasói vélemény alapján)
All Things, All at Once: New and Selected Stories
Íme, történetek apákról és fiúkról, történetek férfiakról és nőkről, valamint történetek a férfiak közötti kapcsolatokról az egyik legtehetségesebb történetírónktól. A "Ki, mi és miért" elbeszélője a lánya halála után egyfajta terápiaként kezd betörni a saját házába.
Az "Embertelen lények emberi felhasználása" című novellában a főszereplő rájön, hogy legszorosabb kapcsolata egy angyallal van, aki csak azért jelenik meg neki, hogy bejelentsék szerettei halálát. A Minden dolog, egyszerre emlékeztet minket arra, hogy Lee K.
Abbott miért becsülendő: tökéletes érzékkel mesél a szerencsétlen délnyugatiakról, együttérző iróniával, a szemével, amely ügyesen veszi észre a kínos megaláztatásokat - a gyakori szívfájdalmat, a széthullott családokat -, és mindezt lírai, szeretetteljes nyelvezetben rögzíti. Az új és a korábbi gyűjteményekből származó mesékben Abbott a megélt életet és a hazugságokat vizsgálja, amelyeket szükségszerűen mondunk róla.