Értékelés:
A könyv új nézőpontot kínál a kopernikuszi rendszer körüli történelmi vitákhoz, kiemelve a heliocentrikus rendszerrel szembeni tudományos ellenvetéseket, és megkérdőjelezve a vallás és a tudomány közötti egyszerű konfliktusról szóló narratívát. Tárgyalja a kevésbé ismert személyiségek, különösen Giovanni Battista Riccioli hozzájárulását, és elmélyül a korabeli tudományos érvelés összetettségében.
Előnyök:⬤ Jól megírt és tanulságos
⬤ sikeresen magyarázza el az összetett tudományos fogalmakat
⬤ kiváló illusztrációkat tartalmaz
⬤ árnyalt képet nyújt a csillagászat történetéről
⬤ megvédi Riccioli hozzájárulását a téves ábrázolásokkal szemben
⬤ pontosabb képet nyújt a tudományos viták összetett és sokrétű ábrázolásáról. Nagyszerű forrás a tudománytörténet amatőrök és szakértők számára egyaránt.
⬤ Néhány olvasó számára kihívást jelenthet a tudományos mélység
⬤ a betűmérettel kapcsolatos kritika hozzáférhetőségi problémákra utal
⬤ néhány kritika szerint elfogultságot sugall a tifonikus modell javára a kopernikanizmussal szemben, egy kritika pedig személyes elégedetlenséget említ a nagyobb tudományos vitákkal kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban.
(11 olvasói vélemény alapján)
Setting Aside All Authority: Giovanni Battista Riccioli and the Science Against Copernicus in the Age of Galileo
A Minden tekintélyt félretéve fontos beszámoló és elemzés a Kopernikuszi rendszer elleni tizenhetedik századi tudományos érvekről.
Christopher M. Graney megkérdőjelezi azokat a régóta fennálló elképzeléseket, amelyek szerint Kopernikusz és Galilei heliocentrikus elképzeléseinek ellenzőit elsősorban a vallás vagy egy elavult szellemi hagyomány iránti elkötelezettség motiválta, és hogy a távcsöves felfedezésekkel szemben folyamatosan visszavonulót fújtak.
Graney a korabeli Kopernikusz-ellenes írók újonnan lefordított műveire támaszkodva mutatja be, hogy a tudomány, és nem a vallás játszott fontos, és vitathatatlanul meghatározó szerepet a kopernikuszi rendszerrel szembeni ellenállásban. A Kopernikusz-ellenesek Tycho Brahe dán csillagász munkásságára építve valójában legalább a XVII. század közepéig, azaz néhány évtizeddel a távcső megjelenése után, egyre erősebb tudományos érveket tudtak felsorakoztatni a heliocentrikus rendszer ellen.
Graney szerint a tudományos érvelés csúcspontját Giovanni Battista Riccioli olasz jezsuita csillagász 1651-ben megjelent Új Almagest című művében érte el, amelyben a csillagok részletes távcsöves megfigyelései alapján erős tudományos érveket sorakoztatott fel Kopernikusz ellen. A Setting Aside All Authority tartalmazza Francesco Ingoli monsignor Galileihez írt esszéjének első angol fordítását (amely a Kopernikuszi rendszert vitatja az inkvizíció 1616-os elítélésének előestéjén), valamint részleteket Riccioli beszámolóiból, amelyek a zuhanó testekkel végzett kísérleteiről szólnak.
