Értékelés:
Sharp professzor könyve a vidéki Tudor-Stuart Anglia társadalmi és politikai dinamikájának mélyreható feltárását kínálja, arra összpontosítva, hogy a marginalizált kézművesek hogyan küzdöttek meg az elnyomás ellen a polgári engedetlenséggel. Részletesen bemutatja életüket, valamint a demográfia és a politika közösségükre gyakorolt hatását, különösen Dean Forestben.
Előnyök:Jól kutatott, a vidéki életbe és a polgári engedetlenségbe bepillantást engedő, kiváló próza, lebilincselő és tudományos, különösen nagy hangsúlyt fektet az erkölcsi gazdaságra.
Hátrányok:A recenzióban nem szerepel explicit módon.
(1 olvasói vélemény alapján)
In Contempt of All Authority, Rural Artisans and Riot in the West of England, 1586-1660
A népi zavargások két leggyakoribb típusa a Tudor-kor végi és a korai Stuart-korszak Angliájában az élelmezési zavargások és a királyi erdőkben a bekerítés elleni zavargások voltak. Különösen érdekesek az 1626-1632-es nyugati felkelés néven ismert erdei zavargások, valamint az angol polgárháború idején a nyugati erdőkben lezajlott, kevésbé ismert zavargások.
A kötet központi célja az ezekben a zavargásokban részt vevő emberek társadalmi státuszának megállapítása, valamint a zavargásokat kiváltó társadalmi és gazdasági körülmények meghatározása. A zavargások vezetői és legaktívabb résztvevői vidéki kézművesek - nem mezőgazdasági munkakörben dolgozó szakképzett férfiak - voltak. Ezek a kézművesek, különösen a XVII.
századi Anglia erdős nyugaton található fő iparágaiban dolgozók, nagyrészt bérmunkások voltak.
A gyakorlatilag földnélküli, a piacra támaszkodó parasztok, a ruhamunkások és más kézművesek gyakran vettek részt élelmiszerlázadásokban és felkelési kísérletekben a depresszió vagy a terméskiesés idején. Ezek a kézművesek a királyi erdők közös hulladékát használták ki.
Az erdők korona általi bekerítése veszélyeztette azoknak a munkásoknak a megélhetését, akik az erdőkből nyersanyagot és legelőt szereztek. Ennek eredménye volt a nyugati felkelés, a Wiltshire és Dorset határán fekvő Gillingham Forestben, a Wiltshire-i Baydon Forestben és a Gloucestershire-i Forest of Dean Forestben lezajlott, a bekerítés elleni tömeges lázadások sorozata. Egyidejűleg zavargások voltak a Leicester Forestben és a worcestershire-i Feckenham Forestben is.
Hasonló zavargások sorozata következett az 1640-es években. Ezek a következtetések megkérdőjelezik azt az uralkodó modern nézetet, hogy a vidéki iparban végzett munka csupán a paraszti háztartások tagjainak mellékfoglalkozása volt. Ellentétben azzal az uralkodó értelmezéssel, amely szerint a nyugati felkeléshez hasonló zavargások mögött általában az elégedetlen, magas rangú emberek álltak, akik a nép sérelmeit saját céljaik érdekében manipulálták, az In Contempt of All Authority arra a következtetésre jut, hogy a gazdasági és társadalmi nehézségek vagy politikai zavarok idején (például a polgárháború idején) a Tudor- és Stuart-korabeli Anglia "alsóbb rendjeit" az élelmiszerellátás, a foglalkoztatás és a közjogok alapvető kérdései késztették önszerveződő közvetlen akciókra.
Az ilyen akciók során heves gyűlöletet tanúsítottak a nemesek és a jómódúak iránt, akiket felelősnek tartottak a fennálló állapotokért. Buchanan Sharp a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem történészprofesszora.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)