Mindent megvilágítunk

Olvasói vélemények

Jonathan Safran Foer „Minden megvilágítva” című könyve megrázó történetet mesél egy amerikai zsidó férfi kereséséről, aki a holokauszt idején megmentette nagyapját. A tragédia, a humor és az identitás témáit szövi át, miközben a kelet-európai régiókhoz kötődő összetett történelmet tárja fel.

Az olvasók dicsérik a könyvet szellemességéért, érzelmi mélységéért és egyedi elbeszélői stílusáért, különösen kiemelve a humort és az emlékezetes karaktereket, köztük az ukrán tolmácsot, Alexet. Sokan meghatónak találták a személyes és a történelmi elbeszélések összefonódását, és nagyra értékelték Foer képességét, hogy könnyedén kezeli a súlyos témákat. Az érzelmi visszhangot és a szerző jellegzetes hangját is dicsérték.

A kritikusok rámutattak a könyv összetettségére és időnkénti tompaságára, ami kihívást jelentő olvasmányt jelent. Néhányan úgy vélték, hogy a humor gyerekesnek tűnhet, és hogy a történelem ábrázolása hibás vagy félrevezető. Aggályokat fogalmaztak meg a könyv pontosságával kapcsolatban is a háború alatti ukrán és zsidó tapasztalatokkal kapcsolatban, azt sugallva, hogy a könyv inkább a paródiába és az érzelgősségbe torkollik, mintsem hogy a valóságnak megfelelő beszámolót adjon.

(625 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Everything is Illuminated

Könyv tartalma:

Egy fiatalember érkezik Ukrajnába, kezében egy szakadt fényképet szorongatva.

Azt a nőt keresi, aki ötven évvel ezelőtt megmentette nagyapját a náciktól. Sajnos a keresésben Alex, a tolmács, akinek hátborzongató képessége van arra, hogy az angolt bizarr új formákba öntse; egy "vak" öregember; és egy alulszexualizált vakvezető kutya segíti.