Értékelés:
A könyv átfogó képet nyújt a kormányzati és kereskedelmi megfigyelés történetéről és következményeiről a társadalomban, különösen az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A könyv egyszerre elgondolkodtató és informatív, és arra készteti az olvasót, hogy elgondolkodjon a megfigyelés mindennapi életére gyakorolt hatásáról.
Előnyök:A könyvet érdekesnek, jól kutatottnak és tanulságosnak írják le. Olvasmányos beszámolót nyújt a megfigyelési iparról, és az olvasókban tudatosabbá teszi, hogyan használják fel az információkat a viselkedés befolyásolására. Sokan informatívnak és a modern megfigyelés megértéséhez szükséges olvasmánynak találták.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyvből hiányoznak a technikai részletek arról, hogyan zajlik a megfigyelés. Bár a könyv kitér a megfigyelés történetére és következményeire, nem mélyül el e rendszerek működési mechanizmusában.
(6 olvasói vélemény alapján)
We Know All about You: The Story of Surveillance in Britain and America
Ez a könyv a brit és az amerikai megfigyelés története a XIX. század végi detektívügynökségektől a huszonegyedik századi „wikileaks”-ig és Edward Snowdenig, a CIA informátoráig. A díjnyertes történész és hírszerzési szakértő, Rhodri Jeffreys-Jones által írt könyv az első ilyen jellegű teljes áttekintés.
Jeffreys-Jones a hitelügynökségek, a magánnyomozók és a telefonhackelő újságírók, valamint az olyan ügynökségek, mint az FBI és az NSA az Egyesült Államokban, illetve a GCHQ és az MI5 az Egyesült Királyságban betöltött szerepét vizsgálva rávilágít az olyan visszaélésekre, mint a feketelista és az illegális elektronikus lehallgatások. Bemutatja, hogy több elnök - Franklin D. Roosevelt, Lyndon B. Johnson, Richard M. Nixon - a politikai megfigyelés különböző formáit végezte, és azt is, hogy a brit ügynökségek hasonló okokból állandó gyanú alatt álltak.
Az 1970-es évekbeli kiszivárogtatásokról szóló beszámolóval folytatva, amelyek felfedték, hogy az FBI és a CIA hogyan tartotta szemmel a vietnami háború ellen tiltakozókat, értékeli a korszak reformtörekvéseit, amelyek Amerikából indultak, és csak fokozatosan terjedtek el Nagy-Britanniában. A hidegháború vége az 1980-as évek végén aztán még inkább aláásta az állami megfigyelés szükségességébe vetett bizalmat, de ez az impulzus 9/11 után ismét erőteljesen visszatért.
Egy olyan történet rajzolódik ki, amelyben a kormányok rendszeresen visszaélnek az egyszer már megadott megfigyelési jogkörükkel, ami azt mutatja, hogy ezen a területen megfelelő ellenőrzésre van szükség. Jeffreys-Jones azonban világossá teszi, hogy ez nem egyszerűen az orwelli állam története. Miközben a magánszektorbeli cégek néha fékként működtek az állami megfigyelésben (különösen az elektronikus korszakban), gyakran saját maguk is kétes megfigyelési gyakorlatot folytattak. A felügyeletnek és a szabályozásnak ezért általánosnak kell lennie, és nem csupán a kormányzati szervek által az egyénre jelentett veszélyre kell koncentrálnia.
