Ministerielle Steuerung Von Universitten Durch Kennzahlen: Eine Empirische Analyse in Fnf Bundeslndern
A disszertáció kiindulópontja az állam és az egyetemek közötti kapcsolat megváltozása a New Public Management paradigmaváltása alatt.
Ennek egyik következménye az volt, hogy az állam funkciói csökkentek a felsőoktatási szektor befolyásolási képességének rovására, és az államot az fenyegette, hogy elveszíti az egyetemekbe való betekintését. E fenyegető veszteség ellensúlyozására az állam egyre inkább indikátoralapú ellenőrzési eszközöket alkalmazott.
Ebből adódott az az átfogó kérdés, hogy milyen jelentősége van a metrikus beszámolási kötelezettségeknek és a metrikus jelentéseknek az egyetemek miniszteri ellenőrzésében. A felsőoktatás-kutatás e szervezetszociológiai problémájának elemzésére politikatudományi megközelítést választottunk. Ez lehetővé teszi, hogy a felsőoktatás-kutatásban a politika mint "állam" gyakran absztrakt leírását megfogalmazzuk, és egyúttal az egyetemet mint a politikatudomány vizsgálati tárgyát megalapozzuk.
Ebből következően elméleti megközelítésként a megbízó-ügynök elméletet választották. Ennek előnye, hogy megfelelően figyelembe tudja venni a miniszteri és az egyetemi képviselők közötti hierarchikus kapcsolatot.