'What Do We Want?': A Political History of Aboriginal Land Rights in New South Wales
Az 1983-as új-dél-walesi földjogi törvények elfogadásakor politikai intrikák, megtévesztés és csalódás, valamint az őslakosok és támogatóik példátlan elkötelezettsége volt tapasztalható. Hogyan tudta a szimpatikus Új-Dél-Wales állam kormánya orvosolni a 200 éves gyarmatosítás hatásait a Nemzetközösség legsűrűbben lakott államában? A Mit akarunk? volt a földjogi aktivisták hívószava, és Heidi Norman éleslátó könyve az 1970-es évek végén kezdődik, amikor az aboriginalok új ismeretekkel felvértezve megfogalmazzák földjogi követeléseiket.
Az 1978-as földjogi vizsgálat és az azt követő törvények az aborigineket és az államot új és más hatalmi viszonyok közé hozták. Ezek azóta is folyamatos viták forrása. Ezen őslakosok számára a törvények páratlan szintű részvételt tettek lehetővé a kormányzatban és a kormányzásban, mivel számos lehetőséget nyitottak meg.
Harminc évvel később, több mint egymilliárd dolláros földvagyonnal, egy közel egymilliárd dolláros befektetési alappal és több mint 115 helyi aborigin földtanáccsal a földtanácsok így létrejött hálózata az ország legnagyobb aborigin képviseleti szerve. Ez a munka rávilágít az aboriginalok modernitáshoz való alkalmazkodásának kihívásaira, mivel a földtanácsok küzdenek azért, hogy teljes mértékben megvalósítsák tagjaik reményeit, akik közül sokan továbbra is krónikus hátrányban vannak.”.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)