Modern Paleopathology, the Study of Diagnostic Approach to Ancient Diseases, Their Pathology and Epidemiology: Let There Be Light, the Light of Scienc
A paleopatológia tanulmányozásának két nagyon különböző csoportja van: az orvosok és a zoológusok/paleontológusok/antropológusok. Vizsgálati eljárásaik és szakmai zsargonjuk eltérő, néha a kölcsönös érthetetlenségig. A paleontológusok/antropológusok/zoológusok korlátozott adatbázissal rendelkeznek a patológia jellemzéséhez és értelmezéséhez. Ennek a humán- és állatorvoslásból kell származnia.
Az intellektuális elégedettségen túl mit várhat az egészségügyi közösség ettől a kapcsolattól? A fertőző betegségek és a rákos megbetegedések megjelenésének és elterjedésének előzményei jelentős elméleti jelentőséggel bírnak, és új felismerésekhez vezetnek az egyébként nem egyértelmű betegségek természetével és terjedésével kapcsolatban. A reumás ízületi gyulladás felfedezése a Kolumbusz előtti Észak-Amerikában jól példázza a nyert felismeréseket.
A jelenlegi erőfeszítések meghatározzák a betegség csontozatra gyakorolt hatását (ahogyan az az életben diagnosztizált klinikai populációkban megnyilvánul), a zoológiai, paleontológiai és antropológiai feljegyzésekben való megjelenését, valamint a biztonsággal alkalmazható értékelési technikákat. A fejezetek „oszlopokat” alkotnak, amelyek megalapozzák a tudományos kritikai gondolkodást. Az információk tényleges integrálása az alkalmazásban rejlik. Célunk, hogy a betegségek (mint populációs jelenségek) ténylegesen dokumentált csontvázhatásának adatbázisát és atlaszát, a bejelentett csontvázpatológia kezdeti adatbázisát és módszertanát nyújtsuk az új területekre való kiterjesztéshez.
A könyv első része a paleopatológia tudományos alapjait, a spekulációkon alapuló elmélkedésekből való átmenetet, a tévhitek feloldását és a paleoepidemiológia denouementumát vizsgálja. A második rész a jelentős csontvázhatással járó patológiák/betegségek skálájának holisztikus elemzését nyújtja, hitelesített régészeti/zoológiai/paleontológiai adatokkal. A harmadik szakasz szójegyzéket tartalmaz az interdiszciplináris erőfeszítésekkel járó szemantikai kihívások megoldására. A negyedik szakasz a kórtani reprezentáció atlaszát tartalmazza a fosszilis leletekben. Végső soron a könyv célja, hogy a betegségeknek a régészeti, zoológiai és paleontológiai feljegyzésekben való felismerésére vonatkozó, tudományosan hitelesített megközelítést mutasson be, felváltva a korábbi, spekulációkon alapuló ajánlatokat.
