Azt hiszem, a történeteim hasonlítanak egy képeslaphoz, egy dagerrotípiához vagy egy szonetthez, abban az értelemben, hogy egy pillanatot vagy egy érzelmet próbálnak megragadni az időben.
Azért játszódnak Dél-Kaliforniában, mert közelebb akarok kerülni a valósághoz, de stíluselvként is, hogy hű maradjak ahhoz, amit pillanatnyilag a legjobban ismerek. Azt is gondolom, hogy a tematikus egység segít nekem a stiláris egységben.
Egy másik fontos szempont számomra, hogy mindegyiket ugyanabba az időszakba, a kortárs korszakba helyezzem. Tisztában vagyok vele, hogy a kitérés vonzó lehet az olvasó figyelmének lekötésére, de nekem szükségem van arra, hogy a valóságot közel érezzem magamhoz, ezért írok a közelmúlt témáiról.