Értékelés:
A kritikák kiemelik a „Mongol buddhizmus” című könyvet, amely a téma alapos bevezetése, és a történelmi és politikai fejlődésre összpontosít. Miközben a könyv hatékonyan megkülönbözteti a mongol buddhizmust tibeti megfelelőjétől, és világos, túlzott szakzsargon nélküli elbeszélést nyújt, egyes olvasók több mélységet kívánnak a hit egyes területein és tágabb összefüggéseiben.
Előnyök:Világos és zsargonmentes írás, jó bevezetés a mongol buddhizmus történelmi és politikai fejlődésébe, hatékony megkülönböztetés a tibeti buddhizmustól, nem szakembereknek is ajánlott.
Hátrányok:⬤ Hiányzik a hit egyes aspektusainak, például a mongol panteonnak és a tengrizmusnak az alapos tárgyalása
⬤ a tudományos átírás egyes olvasók számára zavaró lehet
⬤ rövidebb terjedelmű, a kívánatosnál kevesebb részletre terjed ki.
(2 olvasói vélemény alapján)
Mongolian Buddhism: The Rise and Fall of the Sangha
A mongol buddhizmus az első könyv, amely Mongólia államvallásának fejlődését vizsgálja, a XIII. században, Csingisz Kán (Dzsingisz Kán) idején történt kialakulásától a huszadik században, a Szovjetunió alatt bekövetkezett megszűnéséig.
Bukásáig a mongol buddhizmus tudományos, politikai és orvosi forrásként szolgált a mongol nép számára. Az 1930-as években a mongol buddhista szerzetességet, e források gondozóját, módszeresen és szisztematikusan lerombolták. A lámákat hitehagyásra kényszerítették, és vagy rabszolgasorba taszították, vagy kivégezték őket. Most, a Szovjetunió bukása után a mongol buddhizmus újra megjelent egy olyan országban, amely még nem nézett szembe teljesen véres múltjával.
Michael Jerryson a tibeti, a kínai és az orosz történelmi beszámolók történelmi elemzésén keresztül olyan vallási-politikai perspektívát kínál, amelyre nagy szükség van a buddhizmus és a szangha mongóliai hanyatlásának idején.