MonoThreeism: Egy abszurdan arrogáns kísérlet arra, hogy az elmúlt 2000 év összes problémájára egy kocsmai éjszaka alatt választ adjon

Olvasói vélemények

A könyvet dicsérik azért, mert érthető és szórakoztató módon közelíti meg az összetett teológiai témákat, különösen a Szentháromság fogalmát. Az olvasók dicsérik a szerző azon képességét, hogy humoros hangnemet megőrizve képes lekötni a gondolataikat, így a mély témákat minden értelmi szint számára megközelíthetővé teszi. Egyes kritikák azonban rámutatnak a tartalom esetleges redundanciáira és a hangoskönyv-változat kevésbé kedvező tapasztalataira.

⬤ Hozzáférhető és szórakoztató írói stílus.
⬤ Magával ragadó beszélgetések, amelyek megkönnyítik az összetett fogalmak megértését.
⬤ Az elbeszélést átszövi a humor.
⬤ Mély gondolkodásra serkent és kihívások elé állítja az olvasó hitét.
⬤ Pozitív visszajelzések a párbeszédek szerkezetéről és formátumáról.
⬤ Emlékezetes és elgondolkodtató tartalom.

⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a tartalom egy bizonyos pont után ismétlődik.
⬤ A hangoskönyv-változatot kritizálták a gyenge karakterhangok miatt, ami ronthatta az élményt.
⬤ A teljes megértéshez teológiai alapismeretekre lehet szükség.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

MonoThreeism: An Absurdly Arrogant Attempt to Answer All the Problems of the Last 2000 Years in One Night at a Pub

Könyv tartalma:

Mi van, ha Isten ugyanolyan racionális, mint a saját létezésünk? Egy karácsony estén egy kocsmában ülve, két barátja kételyeit és kérdéseit veti fel Istennel, a Szentháromsággal és magával a létezéssel kapcsolatban.

Egyetértenek abban, hogy a keresztény Szentháromságnak nem sok értelme van, ám amikor a világegyetem eredetét vizsgálják, rájönnek, hogy annak sincs értelme, méghozzá pontosan ugyanazokból az okokból. És ha a Szentháromság rejtélye ugyanaz a rejtély, amely a világegyetem hátterében áll, akkor talán a Szentháromságban ugyanolyan ésszerű hinni, mint a saját létezésünkben.

Ám ahogy az este folytatódik, rájönnek, hogy ugyanez a taktika sok más rejtély esetében is alkalmazható, beleértve a szabad akaratot, a lelket, Istent, az örökkévalóságot, az igazságot és az értelmet. Ha ezek a dolgok nem lennének valóságosak, akkor egyáltalán léteznénk, hogy beszéljünk róluk?