Monstrosity and Chinese Cultural Identity: Xenophobia and the Reimagination of Foreignness in Vernacular Literature since the Song Dynasty
Ez a könyv a Cambria Sinophone World sorozat, amelynek vezetője Victor H. Mair professzor (University of Pennsylvania).
*Mellékeli a színes képeket.
Ez a könyv a monstrum eszméje és a kínai kulturális identitás kialakulása közötti összefüggést vizsgálja a Song-dinasztia óta. Négy esettanulmányon keresztül, amelyek a népi irodalomban a róka démon, Zhang Fei, Sun Wukong és Zhong Kui fejlődéstörténetét mutatják be, azt vizsgálja, hogy a monstrozitás az idegenséggel való hagyományos kapcsolatán keresztül hogyan játszott döntő szerepet a társadalomnak az én-másik dichotómiával kapcsolatos elképzeléseinek kialakításában.
A kínai népi irodalom a déli Song-korszakban érlelődött, és egybeesett a társadalom idegenellenességgel szembeni növekvő félelmével. Mivel a társadalomnak a másságról alkotott felfogása a Középső Királyság mongol hódítását követően az elfogadás és az utálat között ingadozott, majd a Ming-dinasztia idején a Han fogalmához való visszatérés politikai vágya következett be, a művek a szörnyetegség gondolatát vették át, mint az identitás kérdésén való elmélkedés logikus eszközét. A kínai írásbeliség más formáitól eltérően a népi irodalom a tömegek kiszolgálásának szükségességéből fejlődött ki. Mint ilyenek, egyedülálló ablakot nyújtanak arra, hogy megértsük a társadalom reakcióját a kor kulturális és politikai környezetére.
Azáltal, hogy e művek keletkezését e kulturális háttéren belül helyezzük el, e tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy előtérbe helyezi a kínai kulturális identitás irodalmi megnyilvánulását, és egyben rámutat annak fontosságára a Song-dinasztia óta tartó kultúrpolitika megértése szempontjából.
Bár a tudósok már régóta tisztában vannak a Song-Jüan-Ming-korszak kulturális környezetének fontosságával a kínai kulturális identitás kialakulása szempontjából, továbbra is kevés figyelmet fordítanak ennek az identitásnak a fejlődésére ebben az időszakban. E könyv célja annak feltárása, hogy a kulturális identitást miként foglalja magába a monstrum eszméje, és hogy a népi irodalom hogyan kínál ablakot a társadalom folyamatos kísérletére, hogy a változó politikai környezetre reagálva újrafogalmazza ezt a fogalmat. De túl azon, hogy időszerű tárgyalása a kínaiság konceptualizálásának hátteréről és történelmi genealógiájáról, ez a könyv kifejezetten az etnicitás vitathatóságának az identitás kérdésére gyakorolt hatásával foglalkozik. Ennek során feltárja, hogy a kínai kulturális identitás e fokozatos történelmi átalakulása hogyan kapcsolódik szorosan az idegengyűlölethez és az idegenség újragondolásához, amely a monstrum eszméjében tükröződik.
A késő császárkori kínai irodalom tanulmányozói és kutatói valószínűleg üdítőnek és tanulságosnak találják ezt a könyvet. A kínai kulturális identitás kialakulásának általános irányvonala azonban a kora újkori kínai történelem iránt érdeklődő olvasók számára is vonzó lehet, különösen azok számára, akiket a kínai kulturális identitás kialakulásának kérdései izgatnak.