Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
A görög poliszokban olykor polgárháborúhoz hasonló konfliktusok jelenségét, amelyet a tudósok a stasis kifejezés alatt foglalnak össze, a múltban elsősorban az archaikus és a klasszikus korszakra vonatkozóan vizsgálták.
Henning Borm viszont kimutatja, hogy Nagy Sándor után is gyakran előfordult stázis a városokban, amelyek kezdetben a makedón monarchiák közötti, később pedig a római uralom alatti feszültségek mezején találták magukat. Borm az irodalmi és epigráfiai hagyomány elemzése alapján vizsgálja számos hellenisztikus polisz feltűnő belső konfliktusokra való fogékonyságának hátterét és következményeit.
A stagnálásra való hajlam nemcsak epifániaként és katalizátorként, hanem a görög világ átalakulási folyamatainak gátlójaként is értelmezhető. A sztázis nem pusztán marginális jelenség, hanem központi tényező volt, amelynek elemzése hozzájárul mind a poliszok Sándor és Augustus közötti fejlődésének, mind a római terjeszkedés mechanizmusainak jobb megértéséhez a Földközi-tenger keleti részén.