Értékelés:
A könyv a 2020-as választásokról és azok utóhatásairól szóló esszék antológiája, amely a személyes elbeszéléseket a politikai kommentárokkal összekapcsolva mutatja be a különböző hangokat. Betekintést nyújt az előttünk álló kihívásokba és a jobb jövő reményébe, kiemelve a Trump-évek egyénekre és a társadalomra gyakorolt mélyreható hatását.
Előnyök:⬤ Személyes és politikai betekintést nyújtó sokféle hang.
⬤ Provokatív és időszerű esszék, amelyek rezonálnak az aktuális kérdésekre.
⬤ Lenyűgöző személyes történetek, amelyek egyszerre átélhetőek és mélyen meghatóak.
⬤ Az esszékben keveredik a humor, a perspektíva és a remény, ami izgalmas olvasmánnyá teszi őket.
⬤ A gyűjtemény segít az olvasóknak megérteni Amerika társadalmi-politikai helyzetét a választások után.
⬤ Nem alkalmas azoknak, akik könnyed vagy egyszerű beszélgetéseket keresnek Amerikáról.
⬤ Egyes esszék érzelmileg súlyosak vagy komoly témáik miatt kihívást jelenthetnek.
⬤ A progresszív nézetek felé való esetleges elfogultság nem minden olvasónak tetszhet.
(5 olvasói vélemény alapján)
Now What?: The Voters Have Spoken--Essays on Life After Trump
Amikor a csatornák 2020 november 7-én, szombaton, 2020-ban Joe Bidenre írták ki a 2020-as elnökválasztást, az emberek parttól partig fellélegeztek - és táncoltak az utcán. Ez a gyorsan megjelenő kötet, amely 38 személyes esszégyűjteményt tartalmaz az ország minden tájáról származó íróktól - "Amerika legelgondolkodóbb hangjai közül sokan", ahogy Jon Meacham fogalmaz -, megörökíti Trump leszavazásának hetét, az amerikai élet egy egyedülálló fordulópontját, és segít kijelölni az utat egy kevésbé megosztott nemzet felé.
A hozzászólók eklektikus felállása - Rosanna Arquette-től, Susan Bro-tól és Wesley Clark tábornoktól kezdve Keith Olbermannig, Stewart O'Nanig és Anthony Scaramucciig - perspektívába helyezi az átmenet évét, és megidézi azokat az aggodalmakat és reményeket, amelyeket oly sokan táplálnak az előttünk álló jobb időkre.
Ahogy Mary C. Curtis díjnyertes rovatvezető írja a főcímben: "Azt mondani, hogy nem érdekel a politika, veszélyes, mert akár tetszik, akár nem, a politika érdekel téged.".
Christopher Buckley író, George H. W. Bush alelnök egykori beszédírója így siránkozik: "A republikánus szenátus egy kivételtől eltekintve a patás, nyalka kuruzslók, olyan óriások degenerált leszármazottai, mint Everett Dirksen, Barry Goldwater, Howard Baker és John McCain.".
A Néró-díjas krimiíró Stephen Mack Jones írja Donald Trumpnak: "Ne feledje: az én házamban lakik. A Pennsylvania Avenue 1600 az én házam. Az őseim építették vér, lélek és munka árán. Minden évben fizetem az adómat, hogy etesselek, ruházzalak téged, a családodat és a személyzetedet, és körberepüldözzelek téged az országban és a világban a csilli-villi magánrepülőmön. Ha megszeged a négyéves bérleti szerződésed bármelyik pontját - bármelyik pontját -, Uram Jézus, úgy segíts meg, mindent megteszek, ami tőlem telik, hogy kirúgjam a szűkös seggedet a járdára.".
Ahogy a kiadó Steve Kettmann írja a bevezetőben: "A remény az, hogy azzal, hogy ilyen gyorsan közzétesszük ezeket a villanásokat, a könyvkiadásban szokatlan közvetlenséget adva nekik, segíthetünk a gyászban mindazért, amit elveszítettünk, segíthetünk a gyógyulásban (önmagunk és országunk gyógyulásában), és segíthetünk a fájdalmas erőfeszítésben, mint a tétlenségtől elzsibbadt végtagok mozgatása, hogy új életet adjunk demokráciánknak. A szakadékba bámultunk, a szélén tántorogtunk, és a szavazás és az aktivizmus rekordméretű hulláma megmentett bennünket az autokráciába való zuhanás nagyon is valós veszélyétől.".