Értékelés:
A könyv Mózes és Jahve kapcsolatának jól érvelő és kreatív vizsgálatát mutatja be, a tudományos konvenciókra apellálva és új összehasonlító módszert bevezetve. Ugyanakkor kritika éri az Exodus elbeszélésével kapcsolatos alapvetései és Mózes jellemének értelmezései miatt, ami miatt egyes olvasók nem találják kielégítőnek.
Előnyök:⬤ Jól érvel és kreatív
⬤ ragaszkodik a tudományos konvenciókhoz
⬤ új összehasonlító módszert vezet be
⬤ a tudományos bibliatudományban elismert.
⬤ Abból az előfeltevésből kiindulva, hogy az Exodus történetét a babiloni fogság alatt találták ki
⬤ a babiloni vallás hibás értelmezései
⬤ ellentmondásos képet mutat be Mózesről, mint istenről, de egyben mélyen hibás emberről.
(2 olvasói vélemény alapján)
Moses Among the Idols: Mediators of the Divine in the Ancient Near East
A Mózes a bálványok között: Az isteni közvetítői az ókori Közel-Keleten című könyvében Balogh egyszerre definiálja újra a vallástörténet egyik legnagyobb alakját, és kérdőjelezi meg az ókori mezopotámiai bálványokról mint az antik hitek tétlen tárgyairól alkotott, történelmileg népszerű felfogást. Interdiszciplináris kutatásokra és összehasonlító módszerekre támaszkodva Balogh nemcsak új betekintést nyújt a bálványok életébe mint az emberiség és az istenség közötti aktív közvetítőkbe, hanem azt is bizonyítja, hogy Mózes alakjának megértéséhez a mezopotámiai bálványok jelentik a legjobb analógiát, amelyet az ókori Közel-Kelet nyújt.
Mózes, a bálványok és a kettő közötti kölcsönhatás új megértése a történelem színpadán és a bibliai szövegben csak az ókori Mezopotámiából származó idevágó szövegek közelmúltbeli publikálásával vált lehetővé. Balogh az asszirológia, a bibliatudomány, az összehasonlító vallástudomány és a régészet területéről merítve, azonosítja a Mózes státuszával kapcsolatos problémát, és váratlan megoldást kínál erre a problémára. A Mózes a bálványok között középpontjában a kérdés áll: Mi az, ami Mózest Jahve alkalmatlan képviselőjéből, aki „körülmetéletlen ajkú”, „a fáraó istenévé” (2Mózes 6:28-7:1) teszi? Ebben a pillanatban Mózes olyan státuszváltáson megy keresztül, amelyet leginkább az ősi mezopotámiai bálványok beavatási rituáléjával való összehasonlítással lehet megérteni, ahogyan azt a Mīs Pȋ, a „mosdás” vagy „száj megtisztítása” szövegei leírják.
Mózes státuszproblémájának ez a megoldása nemcsak a státuszváltását magyarázza meg, hanem azt is, hogy Mózes miért sugárzik fényt, miután beszélt YHWH-val (2Mózes 34:29-35), és miért van különös kapcsolata YHWH-val és Izrael népével. A Balogh által nyújtott összehasonlító, interdiszciplináris perspektíva lehetővé teszi, hogy ezeket és más évezredes értelmezési kérdéseket újból és újból olvassuk, mégpedig olyan módon, amely aláhúzza az alapos összehasonlítás hozzájárulását az ókori civilizációk, szövegek és szellemi keretek megértéséhez.