Mózes hatodik és hetedik könyve: Egy mágikus szöveg, amelyet állítólag Mózes írt, és a héber Biblia elveszett könyveiként hagyományozódott.

Olvasói vélemények

A „Mózes hatodik és hetedik könyvéről” szóló kritikákban a történelmi jelentőségének elismerése és a fizikai minőségével és tartalmával kapcsolatos kritikák keverednek. Sok felhasználó nagyra értékeli, hogy grimoire-ként világos és informatív, különösen az afroamerikai népi hagyományokra gyakorolt hatását illetően. Ezzel szemben számos kritikus csalódottságát fejezi ki a nyomtatott kiadás minőségével kapcsolatban, és megkérdőjelezi magának a könyvnek a hitelességét és tartalmát.

⬤ Világos és könnyen érthető utasítások
⬤ történelmileg jelentős, különösen az afroamerikai népi hagyományokon belül
⬤ jó minőségű, papírkötéses kiadás
⬤ érdekes tartalom
⬤ ajánlott bevezetésként az ezoterikus szentírásokba.

⬤ Gyenge minőségű reprodukció, kifakult nyomtatással és nyomdahibákkal
⬤ nem alkalmas kezdőknek, akik egyszerű bibliai információkat keresnek
⬤ egyesek szerint nem eredeti vagy hiteles
⬤ vegyes vélemények arról, hogy a tartalom nem az elvártaknak megfelelő.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Sixth and Seventh Books of Moses: A magical text allegedly written by Moses, and passed down as lost books of the Hebrew Bible.

Könyv tartalma:

Mózes hatodik és hetedik könyve, amely vitathatatlanul a valaha kiadott egyik legnépszerűbb mágikus könyv, két titkos apokrifot tartalmaz, amelyeket Mózesnek tulajdonítanak, talán álírásos formában. A könyv olyan szövegek gyűjteményéből áll, amelyek azt állítják, hogy megmagyarázzák, milyen mágiával győzött Mózes az egyiptomi pap-mágusokkal folytatott bibliai mágikus versenyben, osztotta ketté a Vörös-tengert és hajtott végre más csodatetteket. A könyv útmutatást tartalmaz invokációk, varázsszavak és pecsétek formájában az angyalok megidézésére, hogy világi célokat érjenek el, a magasztos dolgoktól kezdve (sáska- és békajárványt lehozni az ellenségre) egészen a hétköznapi dolgokig (több pénzt szerezni). Az 1800-as években számos kéziratos és nyomtatott röpiratos változat keringett Németországban, és Johann Scheible angol fordítása először 1880-ban jelent meg New Yorkban, amelyet mindmáig nem javítottak vagy szerkesztettek újra. Joseph Peterson e felújított, javított kiadás elkészítésekor Scheible végleges szövegkiadására és eredeti forrásaira támaszkodott. Nagy érdeklődésre tarthat számot azok számára, akik megszenvedték a korábbi kiadásokat, és mindazok számára, akik a nyugati mágia hagyományos forrását keresik. * Az amerikai népi mágia különböző modern hagyományaiban használják, a pennsylvaniai holland hexmeisterektől és a kortárs eklektikus mágusoktól kezdve a voodoo-gyakorlókon át az afroamerikai gyökérmunkásokig.

A Mózes hatodik és hét könyve nyomtatott szövegei (1849-ből) két állítólag elveszett rövid bibliai szöveget egyesítenek több korabeli esszével és fél tucat állítólagos írással azoktól, akik ezt a tudást őrizték és gyakorolták annak használatát a történelem során, a bibliai időktől a 17. századig. Ezek a művek megkísérlik megrajzolni a titkos tudás portréját, amelyet Mózes Istentől kapott, majd apáról fiúra szállt egészen Salamon királyig, amikor is a papok, végül pedig a talmudi tudósok kezébe került. Keresztény körökben a szöveg ugyanolyan tekintélyre hivatkozott, mint a bibliai apokrifek: A jelenlegi bibliai kánonon kívüli bibliai szövegek.

A könyvek számos állítólag mágikus varázsigét tartalmaznak, amelyekkel szellemeket idéztek meg, hogy teljesítsék a varázsló akaratát, és olyan műveknek tulajdonítják, amelyekben Mózes ismerteti azt a mágiát, amely lehetővé tette számára, hogy legyőzze az egyiptomi mágusokat, kettéválassza a Vörös-tengert, és véghezvigye az Ószövetségben neki tulajdonított tetteket. (11) Bár ezek állítólag kabbalisztikus jellegűek, a kabbala hatása nagyon kevés vagy egyáltalán nincs jelen a lapokon belül. A legtöbb szöveg állítólag héber nyelvű, és a szerkesztőkhöz európai talmudista tudósok vagy keresztény középkori egyházi személyek révén jutott el, akik beavatottak voltak a titkos bibliai szövegekbe. A szövegek egy részét állítólag egy olyan szövegből fordították le, amelyet kánaáni mágusok és a szamaritánus Pentateuchus őrzői írtak a 12. század óta kihaltnak tekintett "Cuthan-Samaritán nyelven".