Mozi: A film régészete és egy évszázad emlékezete

Olvasói vélemények

A könyvben Jean-Luc Godard és Youssef Ishaghpour kritikus párbeszédet folytat a filmtörténetről és Godard művészi látásmódjáról. Sok olvasó azonban úgy érzi, hogy a reklám félrevezette, azt állítva, hogy a könyvből hiányoznak Godard érdemi kommentárjai, és elsősorban Ishaghpour értelmezéseit népszerűsíti. Míg egyesek értékelik a beszélgetés mélységét, mások a narratív struktúra hiánya és Godard hozzászólásainak rövidsége miatt kritizálják.

⬤ Magával ragadó párbeszédek, amelyek mélyen belemerülnek a filmes témákba és Godard művészi látásmódjába.
⬤ Ishaghpour elismert, hozzáértő interjúkészítő, aki képes Godarddal való beszélgetésre ösztönözni.
⬤ A könyv értékes betekintést nyújt és egyedülálló perspektívát nyújt a filmművészetről Godard rajongói és a filmtudósok számára egyaránt.
⬤ Kihívja az olvasót a filmtörténeti és művészeti narratívák újragondolására.

⬤ Sok olvasó úgy érzi, hogy Godard hozzájárulása minimális, mivel hozzászólásai gyakran rövidek vagy hirtelen megszakadnak.
⬤ A könyv promóciós anyagait félrevezetőnek tartják, mivel téves elvárásokat keltenek Godard meglátásainak mélységét illetően.
⬤ Egyesek szerint Ishaghpour megjegyzései kiszámíthatóak és erőtlenek, ami rontja az általános elkötelezettséget.
⬤ A könyv szerkezete kihívást jelenthet, és hiányzik belőle a koherens narratíva, ami egyes olvasókat elidegeníthet.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Cinema: The Archaeology of Film and the Memory of a Century

Könyv tartalma:

A Mozi egyszerűen egyedülálló könyv a filmtörténet egyik legnagyobb hatású filmesétől. Jean-Luc Godard itt visszatekint a filmművészet egy évszázadára, valamint saját munkásságára és pályafutására.

A huszadik századdal együtt született mozi nemcsak a század meghatározó művészeti formájává, hanem legjobb történészévé is vált. Godard azt állítja, hogy - Chaplin és Pol Pot, Monroe és Hitler, Sztálin és Mae West, Mao és a Marx Brothers után - a film és a történelem elválaszthatatlanul összefonódott. Godard bemutatja gondolatait a filmelméletről, a filmes technikáról, a filmtörténetekről, valamint a közelmúlt videós forradalmáról.

Kifejti központi kérdéseit - hogyan képes a film „feltámasztani a múltat”, a ritmus szerepét a filmben, és hogyan lehet a mozi „gondolkodó művészet”. Godard itt kerül a legközelebb ahhoz, hogy meghatározza egy életre szóló megszállottságát a mozi iránt, és a mozi életre szóló megszállottságát a történelem iránt.