Mr. Towers of London: A Life in Show Business

Olvasói vélemények

A könyv érdekes betekintést nyújt Harry Alan Towers életébe, részletesen bemutatja filmproduceri pályafutását és az iparágban átélt kalandjait. Sok olvasó azonban úgy érezte, hogy hiányzik belőle a mélység és a koherencia, mivel csak rövid anekdotákat közöl, anélkül, hogy különösebb elemzést adna, vagy a jelentős művekre összpontosítana.

⬤ Lenyűgöző betekintés a filmgyártásba és a koprodukciókba.
⬤ Az iparág híres szereplőiről szóló személyes anekdoták fokozzák az olvasás élményét.
⬤ A laza írásmód lebilincselő olvasmánnyá teszi a könyvet.
⬤ Kukkolós pillantást nyújt egy filmproducer életébe.

⬤ Nagyon rövid, mindössze 138 oldal, és az olvasónak több mélységre vágyik.
⬤ Hiányzik a narratív struktúra; ugrál a témák között, és hiányzik a folytonosság.
⬤ Sok filmet csak röviden említ, anélkül, hogy részletesen kifejtené.
⬤ Számos helyesírási és nyelvtani hiba rontja a minőséget.
⬤ Towers életének néhány fontos szereplője minimális figyelmet kap.

(9 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Itt, a saját szavaival, HARRY ALAN TOWERS, a gazember és szónokló, a filmvilág hírhedt alakja, akiről azt mondták, hogy a világ bármelyik produkciós irodájába bemehetett, és egy filmszerződéssel távozhatott. Miután az 1940-es évek rádiójában a Harry Lime élete és a The Black Museum című filmekkel (mindkettő Orson Welles főszereplésével) megalapozta hírnevét, Towers több mint 100 játékfilmet készített szerte a világon.

Ausztriától Zimbabwéig 40 országban dolgozott, olyan főszereplőkkel, mint Michael Caine, Christopher Lee, Jack Palance, Klaus Kinski és még sokan mások. Az irodalom élethosszig tartó szerelmese volt, olyan nagyra becsült szerzők műveit vitte filmvászonra, mint H. G.

Wells, Sir Arthur Conan Doyle és Agatha Christie - és olyan megvetett szerzőkét, mint De Sade márki és Leopold Von Sacher-Masoch. És mivel egész életében a nők szerelmese volt, barátokat és sztárokat, országos híreket és nemzetközi botrányokat szerzett.

„Harry Alan Towers az 1960 utáni filmművészet egyik nagy, meg nem énekelt producere. Minden általa készített film magán viseli az ő markáns személyiségét, akárcsak Selznick vagy Bronston, de Harry metierje a kizsákmányolás volt. Amit egyedülálló módon hozott a filmjeibe, az a műértő érzéke volt, és annak az érzéke, aki szerette a pépet; értékelte a finomabb dolgokat, és belecsempészte őket néhány csodálatos filmbe...

és néhány valószínűtlenbe is. Örömmel értesültem róla, hogy megírta az emlékiratait, és alig várom, hogy elolvashassam „ - TIM LUCAS, a VIDEO WATCHDOG szerkesztője.