Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv jelentős hozzájárulás az első világháborús lelkipásztorkodással foglalkozó szakirodalomhoz, részletesen bemutatva azokat a kihívásokat és fejleményeket, amelyekkel a lelkipásztoroknak a háború alatt szembe kellett nézniük. Betekintést nyújt a különböző protestáns felekezetek szerepébe, és összehasonlítja őket a katolikus és anglikán lelkészekkel.
Előnyök:A könyv kitűnő állapotban és jól csomagolva. Fontos történelmi betekintést nyújt az első világháborús káplánságba, széles témakört ölel fel, beleértve a különböző hadszíntereken végzett feladatokat, és értékes leletnek számít azok számára, akiket érdekel a papság háború alatti szerepe.
Hátrányok:Bár nem említik kifejezetten, a témával foglalkozó könyvek ritkasága az olvasók számára korlátozott elérhetőséget jelenthet, és egyes olvasók számára a részletes történelmi tartalom talán nyomasztó lehet.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Muddling Through: The Organisation of British Army Chaplaincy in World War One
Könyv tartalma:
Jelölték a Royal Historical Society Whitfield Book Prize 2013-as könyvdíjára.
Jelölték a SAHR Templer Medal 2013-as díjra.
A brit hadsereg számos más területéhez hasonlóan az első világháború kitörése is elindított egy olyan változási folyamatot, amely a háború befejezése után a kápláni ellátás gyökeresen megváltozott ellátását eredményezte. A hadsereg lelkipásztorkodásában semmi sem volt egyszerű. A háború során egyre több egyház kapcsolódott be a hadseregbe. A struktúra már a század első évtizedében nyomás alá került, amikor a katolikus egyház új szabályokat követelt a lelkészeire vonatkozóan. A területi erők létrehozása 1907 után új dimenzióval bővült, és új szereplők, köztük a zsidó közösség is bekapcsolódott a folyamatba. Ezek a káplánok kihívást jelentettek a reguláris katonák hagyományos, egyházi alapú szolgálatával szemben. A könyv a káplánság 1914 augusztusi zavaros helyzetét vizsgálja, és megvizsgálja, hogyan mozgósították a káplánokat. Ezután áttekinti, hogy a szervezeti változások gyakran a különböző egyházak nyomására történtek. Az anglikán egyház 1915 júliusában hozott egyoldalú döntését, miszerint kilép az 1914 augusztusa óta létező egységes franciaországi igazgatásból, annak fényében vizsgáljuk, hogy rendelkezésre áll Gwynne püspök, a változás egyik kulcsszereplője naplóinak vonatkozó kötete. A fejezetek más birodalmi erők tapasztalatait és a lelkészek által elszenvedett veszteségeket is megvizsgálják.
Mindezek bizonyítják, hogy a különböző csoportok milyen elvárásokat támasztottak a hadsereg lelkészeivel szemben. Gyakran elfelejtik, hogy 1914-ben a Monsból való visszavonulás során két lelkészt is fogságba ejtettek. A háború során soha nem voltak távol a harcoktól. A háború tapasztalatai azt jelentették, hogy a háború előtti struktúrát meg kellett reformálni. Az utolsó fejezet azt a struktúrát vizsgálja, amelyet 1920-ban hoztak létre, és amely gyakorlatilag változatlan formában fennmaradt egészen 2004-ig. A katonai lelkészség mindig is az egyház, a hadsereg és az állam keveréke volt. Ez az összefogás elkerülhetetlenül zűrzavarhoz vezetett. Nem meglepő módon az egyik téma az ebből eredő zűrzavar volt. Ennek ellenére a hadsereg lelkipásztorkodása a háborút sokkal nagyobb hírnévvel fejezte be, mint 1914-ben. Ezt a RAChD-t létrehozó "királyi" kiegészítéssel ismerték el. Az anglikánok, katolikusok, presbiteriánusok, metodisták és más vallási csoportok, valamint a hadtörténészek számára is érdekes lehet ez a könyv, mivel számos mítoszt megdönt, és a lelkipásztorkodást tágabb kontextusba helyezi.
