Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
Known for My Work: African American Ethics from Slavery to Freedom
"Bemutatja, hogy az "emancipációs nemzedék" értékeket, etikai kereteket és identitásokat hagyott az utána következő nemzedékekre, alakítva a vallási, oktatási és kulturális intézményeket, valamint a munkás- és politikai szervezeteket." - Peter Rachleff, a Starving Amidst Too Much and Other IWW Writings on the Food Industry szerkesztője.
"Megmutatja, hogy mennyire tévesek azok az érvek, amelyek azt állítják, hogy a fekete amerikaiak általában internalizált kisebbrendűséggel rendelkeznek és önpusztító viselkedést folytatnak." - William A. Darity Jr., a Boundaries of Clan and Color: Transnational Comparisons of Inter-Group Disparity társszerkesztője.
A Known for My Work című könyvében Lynda Morgan a rabszolgaság faji és gazdasági egyenlőtlenségekből álló örökségén túlmutatva szembefordul azzal az elképzeléssel, hogy a rabszolgák felkészületlenül értek volna a szabadsághoz. Az afroamerikai társadalmi és szellemi gondolkodás vizsgálatával Morgan rávilágít arra, hogy a rabszolgák hogyan építették ki a "becsületes munka" és a kollektív humanizmus ethoszát. Erkölcsi közgazdászokként a rabszolgák és leszármazottaik ragaszkodtak ahhoz, hogy a gazdasági motívumok képezték kizsákmányolásuk alapját, és kifinomult érveket hoztak fel a munka megfelelő szerepéről egy igazságos és demokratikus társadalomban.
Morgan megvizsgálja, hogy a rabszolgák hogyan értékelték a rabszolgatartók által a hatalom fenntartása érdekében alkalmazott erőszakot, kényszerítést és csalást, valamint azt, hogy az eltörlési mozgalomban aktívan részt vevő szökött rabszolgák hogyan hangsúlyozták a nem rabszolgatartó közönségnek, hogy ők is részesei voltak egy erkölcsi romlással teli rendszernek. Rámutat a Jim Crow építészek faji retorikájára is, és arra, hogy könnyen azonosítható, hogy a rabszolgák korabeli faji propagandát új módon dolgozza ki egy régi okból: az ipari forradalomban a merev gazdasági egyenlőtlenség megteremtése érdekében.
A késő antebellum korszakától a rekonstrukción, az 1930-as és 1940-es évek munkásszervezésén, az 1960-as és 1970-es évek polgárjogi mozgalmán és a huszonegyedik század jóvátételi mozgalmán keresztül Morgan példátlan képet nyújt az afrikai Amerikáról. Ami az irodalomból kiderül, az a rasszizmus egyértelmű kritikája, az önvédelem felvállalása és az a meggyőződés, hogy megérdemlik az elvesztett munkájukért járó jóvátételt. A rabszolgamunkások saját maguk gondolkodtak, képzelték magukat és alkották magukat. Sőt, leszármazottaik is osztoznak ebben az erkölcsi örökségben, amely az állampolgárság és a demokráciában való részvétel alapja.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)