Musa Dagh negyven napja

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik a „Musa Dagh negyven napja” című könyvet, mint jelentős történelmi regényt, amely az örmények népirtással szembeni ellenállásának történetét meséli el. Az olvasók dicsérik aktualitását és érzelmi mélységét, miközben elismerik történelmi jelentőségét. Néhányan megjegyezték, hogy a könyv elbeszélése hosszú, és időnként mellékszálakba torkollik, ami ronthatja a tempót.

A könyvet dicsérik a lebilincselő történetvezetés, az érzelmi mélység és az örmény népirtással kapcsolatos történelmi jelentősége miatt. Sok olvasó szerint a könyv lebilincselő, jól megírt és tanulságos, és betekintést nyújt az elnyomással szembenéző emberi lélekbe. Gyakran kiemelték a könyvnek a jelenlegi népirtásokhoz való kapcsolódását és az örmények hősiességének ábrázolását, és több olvasó megjegyezte a szereplők és az események szemléletes ábrázolását.

Néhány kritikus hosszúnak találta a könyvet, és úgy érezte, hogy egyes részek ismétlődnek vagy zavaróan részletesek. Néhányan megemlítették, hogy a melléktörténetek vagy a felesleges részletek miatt lelassult a tempó, és voltak olyan megjegyzések, amelyek szerint szükség lenne egy tömörebb elbeszélésre. Emellett az egyik kritikus bizonytalanságát fejezte ki a történeten belüli történelmi tények és a fikció megkülönböztetése kapcsán.

(104 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Forty Days of Musa Dagh

Könyv tartalma:

'Musa Dagh a világon túl állt. Egyetlen vihar sem érte volna el, még akkor sem, ha kitörne”.

1915-ben járunk, és Gabriel visszatért gyermekkori otthonába, a Musa Dagh lejtőin fekvő örmény faluba. De a dolgok egyre veszélyesebbé válnak a törökországi népére nézve, és amikor a kormány begyűjtéseket és deportálásokat rendel el, Musa Dagh falusiak úgy döntenek, hogy visszavágnak. Franz Werfel 1933-as bestsellere, az örmény népirtás korszakalkotó regénye először hívta fel a világ figyelmét a katasztrófára, és a gyűlölettel szembeni ellenállás talizmánjává vált.

A Negyven nap az érzékek közé hatol, és a vérünk is felpezsdül. Ha egyszer elolvassa, soha nem felejti el” The New York Times.

Fordította Geoffrey Dunlop és James Reidel.