Art, Theory, Revolution: The Turn to Generality in Contemporary Literature
Lehet a forma politikai? A konkrét esztétikai és irodalmi formák szükségszerűen progresszív vagy reakciós politika felé mutatnak? A művészek, írók és kritikusok szeretik ezt képzelni, de mi történik, ha elveszítik a formák politikája feletti kontrollt? A Művészet, elmélet, forradalom: The Turn to Generality in Contemporary Literature című könyvében Mitchum Huehls amellett érvel, hogy a művészet forradalom iránti érdeklődése nem ért véget a huszadik századdal, ahogyan azt egyes kritikusok állítják, hanem inkább az irodalmi formák és a politika közötti kapcsolat szakadt meg, ami az olyan általános formákba való XXI.
századi befektetést eredményezte, mint a műfaj, a gesztus, a konstruktivizmus és az absztrakció. Három olyan konkrét területre (művészet, elmélet és forradalom) összpontosítva, ahol a forma és a politika közötti kapcsolat összeomlott, Huehls bemutatja, hogy a huszonegyedik századi amerikai szépirodalmi írók, mint Chris Kraus, Percival Everett, Jonathan Safran Foer, Rachel Kushner, Salvador Plascencia és Sheila Heti hogyan fordulnak az általánosság olyan formái felé, amelyek a forma politikájának szerényebb, ad hoc, kontextusfüggő gondolkodásmódja felé vezetnek bennünket.
Az eredmény az első nagy tanulmány az általánosságról az irodalomban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)