Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Curtis Miller egész élete során mindig igyekezett követni az Úr vezetését, még akkor is, amikor ez azt jelentette, hogy családját a Hetednapi Adventisták Közel-Keleti Osztályára kellett költöztetnie. Gyermekként a nagybátyja, Clarence és nagynénjei, Mary és Bess - a legkorábbi, távoli országokba induló hetednapi adventista misszionáriusok - izgalmas missziós történeteit hallgatva nőtt fel.
Ez a lebilincselő történet arról, hogyan lesz egy fiatal fiúból elhivatott külföldi misszionárius, magával ragadja az olvasót, amikor elolvassa, hogyan küzdött az iskolai évei elején azzal, amit ma ADHD-ként ismerünk; az akadémiai évei alatt, amikor a kapcsolatok hullámvölgyei között navigált; az egyetemi évei alatt, amikor úgy döntött, hogy lelkész lesz; és végül a törökországi misszionáriusi hivatásáról.
A kaland azzal kezdődik, hogy a család transzatlanti hajóútra indul Olaszországba. Curtis így emlékszik vissza: "Ahogy megfordultam, hogy a kabinunkhoz menjek, egy kés elrepült a vállam mellett, a mögöttem lévő falnak csapódott, majd a lábam mellett a padlóra csapódott". Ez egyike volt annak a sok alkalomnak, amikor Isten védelmező kezét Curtisre és családjára tette, amikor egy idegen országgal dacolva megosztották Krisztus evangéliumát. A Törökországban töltött hat év alatt a család kéz a kézben dolgozott a helyi emberekkel, hogy olyan dolgokat vigyenek a közösségnek, mint a vakációs bibliaiskola, az Útkeresők, valamint az egészségügyi és mértékletességi előadások.
Amikor Curtis olyan helyzetekbe kerül, amelyekben a legnagyobb mértékben Istenbe vetett hitet kell érvényesíteni, soha nem engedi el Isten vezető kezét. Néha az út nehéz, és a végeredmény csalódás, de mindig emlékszik arra, hogy ki hozta őt erre a missziós területre, és hogy mi a célja, hogy ott legyen. Bár sikerek bőven akadtak, mindig ott lesz az az egy be nem tartott ígéret, amely örökre a szívében marad.
