Nazi Eugenics - Precursors, Policy, Aftermath
Az emberiség összes megoldhatatlannak tűnő egészségügyi és szociális problémájára adott válaszként elképzelve, és az ortodox vallási meggyőződések helyettesítésére hirdetve az eugenika áltudománya a XIX. század utolsó éveiben és a XX.
század elején számos országban toborzott tanítványokat. Ezt a tant sehol sem támogatták lelkesebben, mint Németországban, ahol az eugenikus elmélet alkalmazása a leglelkesebb támogatást kapta. A gyakran egymásnak ellentmondó véleményekből született program a náci uralom alatt Németország polgárainak ezreinek kötelező sterilizálásával kezdődött, majd az úgynevezett „eutanázia” leple alatt az állam saját lakossága legkiszolgáltatottabb tagjainak tömeges meggyilkolásába torkollott, és végül a náci eugenikus sablonba nem illő személyek kiirtásának kontinensnyi területre kiterjedő politikájává nőtte ki magát.
A barbárságba való kérlelhetetlen süllyedés előrehaladását egymást követő fejlődési szakaszok jellemezték. Az „eutanázia” gyakorlati alkalmazásától kezdve az eutanáziának szentelt - később Aktion T4-nek nevezett - szervezeten és az ebből az intézményből kialakult gyilkolóközpontokon keresztül az Aktion T4 központi szerepéig az Aktion Reinhard és a holokauszt között a történelmi feljegyzés fontos elemei rajzolódnak ki.
Hogyan történt mindez? Milyen hatással volt a korabeli társadalomra? És mi a helyzet azoknak az egyéneknek a jellemével és sorsával, akik részt vettek ennek a gyilkos módon embertelen kvázi-vallásnak a kialakításában és megvalósításában? Megtévesztően egyszerű kérdések, amelyek összetett és gyakran nyugtalanító válaszokat igényelnek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)