Értékelés:
Falola könyve a nacionalizmus és az afrikai értelmiség felemelkedését vizsgálja, és nem csupán történelmi elbeszélést, hanem kérdőre vonó megközelítést nyújt e fogalmakhoz. Kihívást jelentő kérdéseket vet fel a nacionalista mozgalmak kialakulásával és az értelmiség szerepével kapcsolatban, és arra készteti az olvasót, hogy elgondolkodjon a kortárs Afrika megoldatlan kérdéseiről.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató és elgondolkodtató
⬤ megkérdőjelezi a hagyományos történelmi narratívákat
⬤ hasznos az afrikai történelem kutatói számára
⬤ fontos kérdéseket vet fel a nacionalizmusról és az értelmiségről.
Lehet, hogy nem ad végleges választ a feltett kérdésekre; hiányozhat a hagyományos történeti struktúra.
(1 olvasói vélemény alapján)
Nationalism and African Intellectuals
Ez a könyv arról szól, hogy az afrikai értelmiségiek - elsősorban a nacionalizmus hatására - a 19. század közepétől kezdve hogyan foglalkoztak a hatalom, az identitáspolitika, az önérvényesítés és az autonómia egymással összefüggő kérdéseivel saját maguk és kontinensük számára.
Fő céljuk a "jobb Afrika" megteremtése volt a nacionalizmus és a tudás összekapcsolásával. Az eredmények vegyesek voltak, az antikolonialista mozgalmak sikerének dicsőséges eufóriájától az új évezredbe lépve az afrikai állapotok lehangoló körülményeiig. Mivel az értelmiségi elit a nyugati hivatalos iskolarendszer alkotása, az általa létrehozott eszmék is a tudományosság tágabb világához kapcsolódnak.
Ezt a világot viszont a XV. századtól kezdve az Afrikával való európai kapcsolatok, a hidegháború politikája és a Szovjetunió későbbi összeomlása alakította.
Lényegében Afrika és elitje nem érthető meg teljesen a Nyugat és a változó világpolitika figyelembevétele nélkül. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a nem afrikaiak tudományos és médiaszerepléseit sem, mivel ezek is hatással vannak arra, ahogyan az afrikaiak önmagukról és kontinensükről gondolkodnak.
A Nacionalizmus és afrikai értelmiségiek című könyv az értelmiségiek ambivalens viszonyát vizsgálja a gyarmati apparátussal és a későbbi nemzetállami formációkkal; a pánafrikanizmusban és a nacionalizmusban megnyilvánuló ellentmondásokat; valamint az akadémiai intézmények és az értelmiségi termelés viszonyát az államhoz a nacionalizmus időszakában és azon túl. Toyin Falola a Nalle Centennial Professor of History a University of Texas at Austinban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)