Nácizmus, liberalizmus és kereszténység: Protestáns társadalmi gondolkodás Németországban és Nagy-Britanniában, 1925-1937

Olvasói vélemények

A könyv a kereszténység, a teológiai gondolkodás és a történelmi események közötti összetett kapcsolat átgondolt feltárása, különösen a náci rezsim és annak az egyház szerepére gyakorolt hatása összefüggésében. Szembeállítja a német és a brit teológiai nézőpontokat, és kritikával illeti mind a történelmi, mind az aktuális teológiai álláspontokat.

A könyvet dicsérik lenyűgöző történelmi meglátásaiért, az összetett teológiai témákkal való foglalkozásáért, valamint az egyház és az állam közötti kapcsolat kritikai megközelítéséért. A recenzensek hasznosnak találták a filozófiai összefüggések megértéséhez, és nagyra értékelték a szerző nézőpontját.

Néhány recenzens bírálta a teológiai nézetek túlzott leegyszerűsítését és a megalapozatlan állításokat, különösen az eredendő bűn és a náci rezsim közötti kapcsolatot illetően. Aggodalmat keltett az is, hogy a szerző nem teljesen veszi figyelembe az egyház nácizmusra adott sokrétű válaszait, és néhányan kényelmetlenül érezték magukat a saját teológiai hátterükkel kapcsolatos kritikák miatt.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Nazism, Liberalism, and Christianity: Protestant Social Thought in Germany and Great Britain, 1925-1937

Könyv tartalma:

A nagy gazdasági világválság mind Németország, mind Nagy-Britannia gazdaságát tönkretette. A két ország középosztálya mégis nagyon különböző módon reagált. A német protestánsok, akik a bolsevik típusú forradalom, a weimari liberalizmus káosza és dekadenciája, valamint a náci tekintélyelvűség közül választhattak, Hitlert választották hatalomra, majd beletörődtek a kialakult diktatúrába. Nagy-Britanniában a munkáspárti és a tory politikusok óvatosan összefogtak, hogy nemzeti kormányt alakítsanak, amely a gazdasági válságot darabos reformokkal vészelte át.

Ebben a zavaros időkről szóló, nyugtalanító könyvben Kenneth Barnes azt a kérdést vizsgálja, hogy a teológusok és egyházi vezetők hogyan járultak hozzá ahhoz a kulturális mátrixhoz, amely e két ország protestánsait nagyon eltérő politikai alternatívákra hajlamosította. A liberális szociális evangéliumhoz ragaszkodva a brit egyháziak az 1920-as évek és a gazdasági világválság problémáit megoldhatónak diagnosztizálták, és valódi reformokra szólítottak fel, amelyek közül sok már előrevetítette az eljövendő jóléti államot. A német vezetők ezzel szemben megrémültek a weimari korszak társadalmi-gazdasági és politikai problémáitól, és nem kínáltak társadalmi üzenetet vagy megoldást. Kétségbeesetten világi politikusokra hárították a problémákat, 1933 után pedig a náci államnak való engedelmességért doboltak.

Az európai levéltárakban, különösen a két világháború közötti ökumenikus mozgalomnak a genfi Egyházak Világtanácsában őrzött gazdag iratanyagában végzett kiterjedt kutatásokon alapuló könyv olyan kulcsfontosságú szellemi személyiségeket vizsgál, mint Karl Barth, Paul Tillich, Dietrich Bonhoeffer és William Temple érsek, valamint számos kevésbé ismert egyházi tisztségviselőt és teológust. Barnes életre kelti a két világháború közötti időszak szellemi küzdelmeit és dilemmáit, hogy segítsen megmagyarázni, miért választhattak jó emberek erkölcsi és vallási okokból ellentétes politikai cselekvési irányokat.