Shadows of Nagasaki: Trauma, Religion, and Memory After the Atomic Bombing
Kritikai bevezető arról, hogyan emlékeznek meg a nagaszaki atombombáról, különösen a hirosimai bombázással szemben.
A Nagaszaki 1945. augusztus 9-i atombombázását követő évtizedekben a város lakói feldolgozták traumájukat, és a pusztításról és az újjáépítésről olyan narratívákat alkottak, amelyek tükrözik regionális történelmüket és társadalmi összetételüket. Ezáltal egy olyan többrétegű városi identitást hoztak létre atombomba sújtotta városként, amely jelentősen különbözött Hirosima képétől. A Shadows of Nagasaki nyomon követi, hogy Nagaszaki traumája, történelme és a bombázás emlékezete hogyan nyilvánult meg a város számos poszt-atomikus emlékezeti formája, például az irodalom, a vallási diskurzus, a művészet, a történelmi nevezetességek, az emlékhely és az építészet révén. A könyv emellett különös figyelmet szentel annak, hogy a város nemzetközi kultúrtörténete - amelyet talán a régió keresztény (különösen katolikus) múltja példáz a legjobban - miként tájékoztatta a várost az atomtraumára adott válaszáról, és hogyan alakította a háború utáni városi identitását. A kötet fejezeteiben szereplő legfontosabb történelmi szereplők között vannak írók, japán-katolikus vezetők, atombomba-túlélők (hibakusha néven ismertek), városi tisztviselők, amerikai megszállók, békeaktivisták, művészek és építészek.
Annak története, hogy ezek a különböző embercsoportok hogyan dolgozták fel és hogyan vettek részt a Nagaszaki bombázás örökségét övező diskurzusban, megmutatja, hogy a regionális történelem, a kultúra és a politika - és nem a nemzeti történelem - hogyan válik a legnagyobb befolyással bíró tényezővé a tömeges trauma utáni pusztítás és újjáépítés narratíváinak alakításában. Viszont - különösen a városi pusztítás esetében - új identitások alakulnak ki és régi identitások élednek újjá, nem a nemzeti politika vagy társadalmi érdekek szolgálatában, hanem a helyi körülményeket tükröző narratívák megerősítése érdekében.
