NATO: A regionális biztonsági szolgáltatótól a globális biztonsági szolgáltatóig

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

NATO: From Regional to Global Security Provider

Könyv tartalma:

A NATO célja: A regionális biztonságszolgáltatótól a globális biztonságszolgáltatóig célja, hogy átfogó elemzést nyújtson a szövetség új jövőképéről (az új stratégiai koncepcióról) és a közös biztonsági hatásokról - a rövid és hosszabb távon végrehajtandó kapcsolódó feladatokról. A könyv releváns és időszerű tanulmányként szolgál a NATO előtt ma álló legsürgetőbb kérdésekről - beleértve a közelmúltban levont tanulságokat is.

Ajánlásokat tesz megfontolásra és további vitára (azaz a "mit" és a "hogyan" az Észak-atlanti Szövetség jövőbeli politikai lehetőségeivel kapcsolatban). A célközönség a nemzetközi biztonságpolitikáért felelős döntéshozók, kormánytisztviselők, választott vezetők, egyetemi oktatók, érdeklődő szakemberek, a civil társadalom és a nyilvánosság tagjai. A könyv konkrétan hat témakörre összpontosít.

Az I.

rész, a Bevezetés a koncepcionális és szervezeti változásokkal, a tagság bővítésével és bővítésével foglalkozik. A II.

rész az újonnan felmerülő biztonsági kihívásokból áll, beleértve a terrorizmust, a kalózkodást, a belföldi fenyegetéseket, a kibervédelem és az információs hadviselés, az energiabiztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a tömegpusztító fegyverek elleni küzdelem. A III. rész a nemzeti és regionális kihívásokat foglalja magában, mint például a Balkán, Irak, Afganisztán/Pakisztán, Afrika szarva, Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

A IV. rész a katonai és nem katonai eszközökkel foglalkozik. Integrálja a képességfejlesztést, a tehermegosztást, a közös finanszírozást, a ballisztikus rakétavédelmet és a fokozatos adaptív megközelítést, a nem stratégiai nukleáris fegyvereket, valamint a biztonság széles körű, átfogó megközelítését.

Az V. rész a NATO és a különböző kormányzati, kormányközi és nem kormányzati szervek közötti sokoldalú együttműködési kapcsolatokkal foglalkozik.

Ez a rész magában foglalja az Oroszországgal, Indiával, Pakisztánnal és Kínával, valamint más, nem NATO-országokkal, a Mediterrán Párbeszéddel és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezéssel (ICI) való kapcsolatfelvételt és elkötelezettséget. Az EU-val, az EBESZ-szel és az ENSZ-szel való formális és informális kapcsolatok szintén alapvető jellemzői egy ilyen együttműködési tevékenységnek. Emellett a civil társadalom egyre szélesebb körű részvétele és a NATO új kulcsfontosságú tárgyalópartnereinek (pl.

nem kormányzati szervezetek, akadémikusok) növekvő bevonása új nemzetközi partnerségi lehetőségeket teremtett a globális biztonság innovatív köz- és magánszféra közötti partnerségek révén történő megerősítésének eszközeként.

A VI. rész összefoglalót és következtetéseket tartalmaz.