Kyle Dieleman a holland református egyházi feljegyzések és teológiai szövegek vizsgálatán keresztül vizsgálja a vallási élet helyi dinamikáját a kora újkori Holland Köztársaságban.
A könyv amellett érvel, hogy a Holland Köztársaság vallásilag plurális környezetében az egyházi tisztviselők számos eszközt alkalmaztak arra, hogy közösségükben református identitást teremtsenek. Ennek megfelelően a könyv az egyházi rendek, a vének és diakónusok, a felekezeten belüli és felekezetek közötti konfliktusok, valamint a szombattartás témakörét vizsgálja, mint olyan helyi eszközöket, amelyekkel a kis, vidéki közösségek tárgyalták és megélték vallási életüket.
A vidéki holland református gyülekezetek vizsgálatával a könyv a teológia és a gyakorlat, valamint a "laikus" és az "elit" vallásosság közötti bonyolult kapcsolatokat vizsgálja, és rávilágít a vidéki egyházak előtt álló kihívásokra. Miközben szembesültek ezekkel a kérdésekkel, Dieleman bemutatja, hogy a helyi gyülekezetek a megélt vallási tapasztalataikon belül is ügynöki tevékenységet folytattak, mivel saját református identitásuknak a kis, vidéki közösségekben való eligazodásának egyedi módjait keresték.