Olvasói vélemények
Összegzés:Rosemary Radford Ruether 1969-ben megjelent könyve Názianzi Szent Gergely életrajzi tanulmányát nyújtja, bemutatva a kereszténység és a klasszikus kultúra összeegyeztetésére tett kísérleteit. A szerző Gergelyt olyan személyiségként mutatja be, aki ügyesen ötvözte a filozófiát és a retorikát, miközben keresztény szemszögből egyedülálló kozmológiát és az emberi célok megértését dolgozta ki. Néhány nehézkes retorika és kritikátlan filozófia ellenére a könyv releváns és éleslátó marad, így egyaránt alkalmas kezdők és szakemberek számára.
Előnyök:⬤ Érdekes és olvasmányos
⬤ értékes betekintést nyújt a kereszténységbe és a klasszikus kultúrába
⬤ jól megírt, Gergely emberségének csodálatával
⬤ hatékonyan ötvözi az elméletet és a gyakorlatot
⬤ még évtizedekkel a megjelenés után is aktuális
⬤ kezdők és szakemberek számára egyaránt alkalmas.
Hátrányok:⬤ Egyes részek túl részletesek lehetnek a klasszikus műveltséggel nem rendelkező olvasók számára
⬤ Gergely retorikája nehézkes lehet
⬤ filozófiáját népszerűnek és kritikátlannak írja le.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Gregory of Nazianzus
Könyv tartalma:
A Názianzi Szent Gergely életéről és gondolkodásáról szóló tanulmányt Rosemary Radford Ruether feminista teológus és patrisztika-kutató írta doktori disszertációjaként, és eredetileg 1969-ben jelent meg az Oxford University Press kiadónál. A tanulmány középpontjában a Názianzi Szent Gergely és kortárs keresztény társai, például Nagy Bazil és Nyssa Gergely életében a retorika és a filozófia közötti feszültség és konfliktus áll. Ez a konfliktus mélyen a görög kultúrában gyökerezik, egészen Isokratész és Platón koráig visszanyúlva. A görög kultúra két fő áramlatát tükrözi, a klasszikus műveltség és a nyilvános érvelés irodalmi hagyományát, amelynek gyakran csalóka nyelvhasználata volt, valamint az igazság filozófiai keresését, amely a Jóval, az Igazzal és a Szépséggel való szellemi közösségben látta csúcspontját. A Kr. u. IV. század keresztény kontextusában ez a konfliktus a klasszikus irodalmi műveltség - amely még mindig alakította a keresztény vezetők, például Gergely szocializációját, és amely a prédikációik mintáit is meghatározta - és az Istennel való szemlélődő egyesülés keresése közötti feszültséggé alakult át. Gergely és mások a kialakulóban lévő keresztény szerzetesség aszketikus életéről mint filozófiai életről beszéltek, így a retorika és a filozófia közötti feszültséget beépítették saját életükbe.
Gergely és korának más keresztény vezetői számára a keresztényeknek le kellett mondaniuk a világi ambíciókról, sőt még a keresztény hatalmi pozíciókról, például a püspökségről is, hogy a szerzetesi fegyelem elkülönült életét folytassák, de még ebben az aszketikus visszavonultságban is nehezükre esett, hogy ne folytassák ifjúkori neveltetésük hőn szeretett irodalmi műveltségét. Ez a könyv bemutatja, hogyan játszódott le ez a feszültség Gergely saját életében, beleértve a barátjához és iskolatársához, Nagy Bazilhoz fűződő kapcsolatát, aki osztozott a szerzetesi életre való törekvésben Gergellyel, de később püspök lett, és úgy próbálta biztosítani hatalmát az egyházi riválisokkal szemben, hogy mind Názianzi Gergelyre, mind saját testvérére, Nyssa Gergelyre rákényszerítette a püspökséget. A kötet azt is vizsgálja, hogy Názianziánszi Gergely miként alkalmazza a retorikai konvenciókat saját irodalmi stílusának kialakításához prédikációiban és értekezéseiben. Ezután arra az antropológiára és kozmológiára összpontosít, amely Gergelynek a filozófiai életnek mint az Istennel való közösség útjának a megértését megalapozta. Az utolsó fejezetben áttekinti Gergely saját küzdelmét, hogy megtalálja a modus vivendit a klasszikus irodalmi műveltség és az aszketikus, szemlélődő élet két kultúrája között. Ez a küzdelem nem ért véget a negyedik századdal, hanem tovább formálta azt a keresztény kultúrát, amely a klasszikus görög irodalmat vette át oktatási tantervének alapjául, ugyanakkor a lélek Isten-keresésének eszményeit is tanította.
Rosemary Radford Ruether több mint három évtizede úttörő keresztény feminista teológus, és a világ legolvasottabb teológusai közé tartozik. Szexizmus és Isten-beszéd című könyve, amely a teológia klasszikusa, mindmáig az egyetlen szisztematikus feminista feldolgozás a keresztény szimbólumokról. Dr. Ruether széleskörű tudományos munkásságával több mint harminc könyvet és több száz cikket és recenziót írt és szerkesztett.
