Olvasói vélemények
Összegzés:Linda Joy Myers „Don't Call Me Mother” című memoárja az elhagyatottságtól és az érzelmi távolságtartástól a gyógyulásig és a megbocsátásig vezető, kihívásokkal teli útját mutatja be. Az eleven történetmesélésen keresztül Myers a családi diszfunkció, a mentális betegségek és az anya-lánya kapcsolatok összetettségének témáit járja körül. Írása mélyen visszhangzik az olvasókban, és elgondolkodtatja őket a személyes tapasztalatokról és a családi dinamikáról.
Előnyök:⬤ Rendkívül felidéző írás
⬤ megrendítően érzékelteti a családi kapcsolatok érzelmi tájképét
⬤ betekintést nyújt a trauma leküzdésébe
⬤ inspiráló a feltörekvő memoárírók számára
⬤ a történetmesélés pszichológiai mélységgel keveredik
⬤ a rugalmasság, remény és megbocsátás témáit tartalmazza
⬤ megértést nyújt a mentális betegségekről és azok családra gyakorolt hatásáról
⬤ erős jellemfejlődés.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó ismétlődőnek találta az elbeszélést
⬤ bizonyos kinyilatkoztatásokat antiklimatikusnak éreztek
⬤ a középső fejezetek tempójával kapcsolatos problémák
⬤ mások több mélységre vágytak a szerző felnőttkori kapcsolatait illetően
⬤ az időnkénti túlmagyarázás szószátyársághoz vezethet.
(79 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Don't Call Me Mother: A Daughter's Journey from Abandonment to Forgiveness
Könyv tartalma:
Ez az együttérző és megragadó memoár három lánygeneráció történetét meséli el, akik, bár eltökélten másként akarnak élni, mint távol lévő anyjuk, végül mégis az ő nyomdokaiba lépnek.
Myers új utószava folytatja a saga történetét, lehetővé téve számára, hogy szembenézzen családi örökségével, és a lányával és unokáival teljes legyen a kör.
