Negyeddolláros bankjegyek és bankjegyek: A zeneszerzés gazdaságtana a tizennyolcadik és tizenkilencedik században

Olvasói vélemények

A könyv a művészet és az üzlet kapcsolatát vizsgálja, különösen a zeneiparban. Vizsgálja a művészi alkotás és a művészeti szervezetek pénzügyi realitásai közötti feszültséget. Az olvasóknak azonban vegyes érzéseik vannak a kivitelezéssel kapcsolatban: egyesek lebilincselőnek és informatívnak találták, míg mások unalmasnak és túlságosan a grafikonokra támaszkodónak érezték.

Történelmi információkat és betekintést nyújt a művészet és az üzlet egyensúlyának kihívásaiba, különösen a művészeti menedzsmentben. Néhány olvasó érdekesnek és magával ragadónak találta, ami fokozta a téma megértését.

Néhány olvasó unalmasnak találta a könyvet, mivel túlságosan sok táblázatot használt, és hiányolta az érdekfeszítő történeteket vagy személyes anekdotákat. Kritika érte azt is, hogy az elemzés elavult forrásokra támaszkodik, ami a bemutatott információk mélységével és relevanciájával kapcsolatos elégedetlenséghez vezetett.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Quarter Notes and Bank Notes: The Economics of Music Composition in the Eighteenth and Nineteenth Centuries

Könyv tartalma:

1700-ban a legtöbb zeneszerző a nemesi udvarok vagy az egyház alkalmazottja volt. A XIX. századra azonban Chopin, Schumann, Brahms, Verdi és sokan mások szabadúszó művészekként működtek, akik a magánpiacon tanítottak, előadták és értékesítették kompozícióikat. Míg egyesek úgy vélik, hogy Mozart pályafutása tiszta törést jelent e két korszak között, ez a könyv egy sokkal összetettebb és érdekesebb átmenet történetét meséli el.

F. M. Scherer először a pártfogásról a szabadúszó piacra való áttérés politikai, szellemi és gazdasági gyökereit vizsgálja. Ismerteti a XVIII. századi kulturális "fegyverkezési versenyt" a nemesi udvarok között, a magánhangversenytermek és operaházak elterjedését, a középosztálybeli zenebarátok növekvő látogatottságát és a konzervatóriumok alapítását. Elemzi a zeneszerzők képességeik megszerzésének és megélhetésének módjában bekövetkező változásokat, és olyan hatásokat vizsgál, mint a demográfiai fejlemények és az új közlekedési módok. A könyv betekintést nyújt a zeneszerzők gazdasági törekvéseinek sokféleségébe, a sikerre törekvő stratégiákba, a fellendülő zenei kiadói iparágba és a szerzői jogvédelem kialakulásába. Scherer zárásként néhány párhuzamot von a zeneszerzés gazdasági helyzetével napjainkban.

Egy vezető közgazdász írta, aki szokatlanul széleskörű zenei ismeretekkel rendelkezik, így ez a lenyűgöző beszámoló a klasszikus zeneszerzők világa iránt érdeklődő egyéneknek éppúgy szól, mint azoknak, akiket érdekel a gazdaságtörténet vagy a pénz szerepe a művészetben.